Silivaşu de Câmpie [Silvaşul de Câmpie] (Bistriţa-Năsăud); Mezőszilvás, Pusztaszilvás, Magyarszilvás, Oláhszilvás, Vajdaszilvás, Szilvás; 1321 poss. Sciluas, 1329 poss. Zylwas cum t. Nogakazto (Györffy III. 374); 1332 1337 Sacerdos de Ziluas, 1336 Poss. Zylwas, 1369 Poss. Zyluas, 1372 Nogziluas, 1447 Poss. Mesezylwas, 1448 Poss. Puzthazylwas al. nom. Waydazylwasa (Csánki V. 412-413); 1448 Waydazylwaza alio nomine Mezewzylwaza (KmJkv I. 343); 1448 Poss. seu pred. Mezwzylwas al. nom. Waydazylwasa nunc habitatoribus destituta, 1448 Poss. Mezwsilwas (Csánki V. 412-413); 1450 Mezewzilwas I. (Jakó KmJkv I. 401); 1461 Zylwas cum pertinentiis, 1461 Mezew Zylwas, 1468 Poss. Pwsthasilwas, 1473 Poss. Olahzylwas (Csánki V. 412-413); 1486 Mezewzyluas (KmJkv II. 46); 1493 N. de Zylwas ecclesie plebanus (Entz II. 388); 1498 Mezewzylwas, 1501, 1515 Waydazylwas al. nom. Mezewzylwas (KmJkv II. 162, 206, 315); 1646 Ziluas (Makkai 601); 1674 Szilvás (SzO VI. 346); 1676 az Eoreg Rakoczi Győrgy Fejedelem, két Cancellárista Deákokat… Mező Szilvas(na)k el foglalására kűlde (SZT II. 755); 1713 Szilvás (Mező-) (Pragmatica Sanctio); 1733 Szylvás (cK.); 1750 Szilvas (cA.); 1760-1762 MezöSz?lvás (cB.); 1808 pag. Szilvás (Mező-), Mezőszilvás (Lipszky); 1839 Szilvás, Magyar-Szilvás, Mező-Szilvás, Szilvás (Lenk IV. 193); 1850 Mező Szilvás (Népsz. 1850); 1850 Mező Szit[l]vás, Szilvasu (UES); 1857 Mező-Szilvás, Silivaşu (Bielz 460); 1873, 1877 Szilvás (Mező-), 1882 Szilvás (Mező-), Silvasiulu de Campia, 1891 Mező-Szilvás, 1893 Szilvás (Mező-) (Hnt. 1873, 1877, 1882, 1893; Népsz. 1891); 1909 Silivaşu-de-Cîmpie, Mezöszilvás (Harta 1909); 1909 Silvaşul-de-Câmpie, Mezőszilvás (Dicţionar 1909); 1913 Mezőszilvás + Bircágtanya + Drágatanya + Drimbaje + Farkastó + Jobojtanya + Mátétanya (Hnt. 1913); 1921 Silvaşul de câmpie, Mezőszilvás (Dicţionar 1921); 1925, 1932 Silivaşul-de-Câmpie (Leg. 95/1925; I.s.); 1956 Silvaşu de Cîmpie (IAL) ✪ Kolozs vm.; 1329 in C-u de Clus; 1603 Szamosújvári Uradalom, Mikolai j; 1713 Kolozs vm., Alsó j.; 1785-1790 Torda vm.; 1800, 1817, 1839 C. Kolos, in Circulo Inferiori, Processu Örményesiensi; 1850-1854 Rettegi kat. vidék Cégi ker. Kiscégi alker.; 1854-1860 Besztercei ker. Tekei j.; 1873, 1877 Kvm., Örményesi j.; 1880-1900 Kvm., Mező-Örményesi j.; 1900-1918 Kvm., Mezőörményesi j.; 1919-1925 Jud. Cojocna, pls. Ormeniş; 1925-1930 Jud. Cluj, pls. Câmpia; 1930-1940 Jud. Cluj, pls. Şărmaşul; 1940-1945 Jud. Cluj-Turda, pls. Şărmaşu; 1945-1950 Jud. Cluj, pls. Sărmaş; 1950-1952 RMŞ r. Luduş; 1952-1960 RCJ r. Sărmaş; 1960-1968 RMAM r. Luduş