AZ ELŐJÁTÉK: A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG FELBOMLÁSA
AZ ELŐJÁTÉK: A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG FELBOMLÁSA
Az aktuálpolitikai kitérőktől eltekintve igen használható: BÁRDOSSY LÁSZLÓ, Magyar politika a mohácsi vész után (Bp. 1944). A kettős királyválasztásról és János király külpolitikájáról legújabban: BARTA GÁBOR, A Sztambulba vezető út (Bp. 1983), ennek egy része franciául: An d’illusions (AH 24, 1978); a kormányzat Mohács utáni berendezkedéséről UŐ, Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után (Sz 111, 1977). A régebbi irodalomból ma is használható még SZALAY LÁSZLÓ, Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI. században (Pest 18612). Cserni Jován felkeléséről új, a magyar, szerb és román történészek eredményeit egybevető feldolgozás: SZAKÁLY, FERENC, Remarques sur l’armée de Iovan Tcherni (AH 24, 1978), magyarul: Honkeresők. Megjegyzések Cserni Jován hadáról (TSz 22, 1979).
I. János mezővárosi politikájához: KUBINYI ANDRÁS, Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig) (Budapest története. II. Bp. 1973. 208. skk). Lippa privilégiuma: OL, Kamarai archívum, Acta diversarum familiarum (E 200), Szapolyai család. A kassai telepítésekről: TAKÁTS SÁNDOR, Régi magyar kapitányok és generálisok (Bp. 1922), Czeczey Lénárt. A jobbágyköltözési törvények: KUBINYI FERENC, János király budai országgyűlése az 1530. év végén (Sz 10, 1876), MOE I. (Bp. 1874. 579. skk). A mezővárosokban jelentkező János-pártiság irodalmi vetületéről: NEMESKÜRTY ISTVÁN, Az magyar népnek ki ezt olvassa (Bp. 1975. 41. skk).
I. János és a pápaság viszonyáról: FRAKNÓI VILMOS, Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel. III (Bp. 1903). A francia hatalommal való viszony: V. L. BOURILLY, Antonio Rincon et la politique orientale de François Ier (Revue Historique 113, 1913).
