AZ ERDÉLYI ÁLLAM ELŐZMÉNYEI
AZ ERDÉLYI ÁLLAM ELŐZMÉNYEI
A politikai történések megértéséhez itt is jó segítséget ad BÁRDOSSY LÁSZLÓ már említett könyve, valamint a Rareş Péterről, illetve a székely felkelésekről fent idézett új szakirodalom. A váradi békéről: KÁROLYI ÁRPÁD, Adalék a nagyváradi béke és az 1536–1538. évek történetéhez (Sz 12, 1878), három közlemény, valamint UŐ, Fráter György leveleskönyve és egyéb őt illető iratok, 1535–1551, ill. Okiratok és levelek a nagyváradi béke történetéhez, 1536–1538 (TT 1–5, 1878–82), összesen kilenc közlemény.
János király házasságáról, a Maylád–Balassa-összeesküvésről, János haláláról, Buda vesztéről: FRAKNÓI VILMOS, Werbőczi István (MTÉ Bp. 1899). VERESS ENDRE, Izabella királyné (MTÉ Bp. 1901); UŐ, Isabella regina d’Ungheria 1519–1559 (Róma 1903). IVÁNYI BÉLA, Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526–1541 (TBpM 9, 1941); MAYLÁTH BÉLA, Maylád István 1502–1550. (MTÉ Bp. 1889); ION LUPAŞ, Stephan Mailath, ein Woiwode Siebenbürgens. Zur Geschichte der Rumänen in Siebenbürgen (Hermannstadt 1943).
A Habsburg–török tárgyalásokról és a drinápolyi békéről TÖRÖK PÁL, I. Ferdinánd konstantinápolyi béketárgyalásai 1527–1547 (ÉTTK Bp. 1930).
Az erdélyi kormányzat szervezete és működése: JANITS IVÁN, Az erdélyi vajdák…; PÉCSI ANNA, Az erdélyi fejedelmi kancellária kialakulása 1571-ig (Bp. 1938); EMBER GY., Közigazgatás. – Mivel egyikük sem ismerte I. János kormányzatának rendszerét, az erdélyinek ahhoz való hasonlóságát nem ismerhették föl. A hatalom gyakorlásáról és részeseiről: BÍRÓ V., A fejedelmi hatalom és TRÓCSÁNYI ZSOLT, Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései. Adalékok az erdélyi rendiség történetéhez (ÉTTK Bp. 1976); UŐ, Központi kormányzat.
