HUME, DAVID (1711–1776) angol filozófus
HUME, DAVID (1711–1776) angol filozófus
Légy filozófus, de filozofálgatás közepette is maradj ember.
Tanulmány az emberi értelemről, I. f. – Magyar Helikon, 1973. II. Vámosi Pál;
A szokásnak oly nagy a hatalma, hogy amikor a legerősebb, nemcsak
velünk született tudatlanságunkat leplezi el, hanem önmagát is; mintha nem is léteznék, éppen azért, mert akkor hat a legerősebben.
velünk született tudatlanságunkat leplezi el, hanem önmagát is; mintha nem is léteznék, éppen azért, mert akkor hat a legerősebben.
I. m. 4. f. – Uo. 43.;
Mi sem hasonlít úgy egymáshoz, mint két tojás, de e hasonlóság alapján mégsem várja senki, hogy egyformán jó ízük legyen. Ezért minden dologban csak az egyöntetű tapasztalatok hosszú sora nyújthat nekünk valamilyen következményre vonatkozóan teljes bizonyosságot és biztonságot.
Uo. 55.;
…valamennyi tapasztalatból eredő következtetés a szokás és nem az értelem műve.
A szokás … az emberi élet nagy vezérlője. Csak ez az elv teszi tapasztalatainkat hasznossá számunkra, s ez késztet arra, hogy az események múltbeli menetéhez hasonlóra számítsunk a jövőben is.
I. m. 5. f. – Uo. 68.;
Ha szemügyre vesszük a külső dolgokat, s megfigyeljük az okok működését, soha, egyetlen esetben sem tudunk semmiféle erőt vagy szükségszerű kapcsolatot, tehát olyan sajátságot felfedezni, amely az okozatot az okhoz fűzi, s az egyiket a másik elkerülhetetlen következményévé teszi. Csak azt fogjuk tapasztalni, hogy az egyik valóban, ténylegesen követi a másikat.
I. m. 7. f. – Uo. 95.;
Szabadságon … csak azt érthetjük, hogy az akarat elhatározásaitól függően képesek vagyunk megtenni vagy nem megtenni valamit, azaz hogyha tétlenek akarunk maradni, megtehetjük, ha cselekedni akarunk, azt is megtehetjük.
I. m. 8. f. – Uo. – 144.;
Okoskodásainkban általában véve az az alapelv vezérel minket, hogy az eddig nem tapasztalt dolgok hasonlítani fognak a már tapasztaltakhoz…
I. m. 10. f. – Uo. 179.;
A helyes észjárás … a mindennapos életre szorítkozik, olyan dolgokra amelyek az állandó gyakorlat és tapasztalat körébe tartoznak; a magasztosabb tárgyköröket pedig a poéták és szónokok ékesszólásának, a papok és politikusok mesterkedéseinek engedi át.
I. m. 12. f. – Uo. 251.;
Szerintem az elvont tudomány és a bizonyítás egyedüli tárgyai a mennyiség és a szám, s minden próbálkozás, amely az ismeretek tökéletesebb fajtáját ezeken a határokon túlra is ki akarja terjeszteni, merő szofizma és csalóka ábránd.
Uo. 252.;
Csak a tapasztalat tanít meg minket az ok és okozat jellegére meg határaira, s tesz képessé, hogy az egyik dolog létéből a másikéra következtessünk.
Uo. 254.;
