KRILOV, IVAN ANDREJEVICS (1768?–1844) orosz publicista, meseíró
KRILOV, IVAN ANDREJEVICS (1768?–1844) orosz publicista, meseíró
Jó, ha gyönge erőt bajban más izma pótol,
de még segíteni se tud az ostoba:
Isten ments a szívélyes Behemóttól!
Ellenségnél rosszabb a barát, ha buta.
de még segíteni se tud az ostoba:
Isten ments a szívélyes Behemóttól!
Ellenségnél rosszabb a barát, ha buta.
A remete és a medve – Szabó Lőrinc. Örök barátaink. I–II. Szépirodalmi, Bp., 1958. I. köt. 196. Szabó Lőrinc;
Ki országa javán hasznosan dolgozik,
az eget-földet nem könnyen hagy itt:
akiben nincs erő, tehetség, igaz érdem,
annak kellemesebb az idegen haza:
nem annak fia, nem gyűlölik annyira
és senkit se bosszant, ha tétlen.
az eget-földet nem könnyen hagy itt:
akiben nincs erő, tehetség, igaz érdem,
annak kellemesebb az idegen haza:
nem annak fia, nem gyűlölik annyira
és senkit se bosszant, ha tétlen.
A méh és a legyek – Uo. 200.;
Sokszor gondoljuk, hogy valami újság
a dolgok lelke, túlzott bonyolúltság,
pedig a nyitjuk, ha nem is lapos,
egyszerű és mindennapos.
a dolgok lelke, túlzott bonyolúltság,
pedig a nyitjuk, ha nem is lapos,
egyszerű és mindennapos.
A kis doboz – Uo. 202.;
Az erősebb előtt mindig a gyenge vétkes.
A farkas és a bárány – Uo. 203.;
Ha van az utánzóban ész,
könnyen számithat gyors sikerre;
de értelem nélkül majmolni: kész
istenverés!
könnyen számithat gyors sikerre;
de értelem nélkül majmolni: kész
istenverés!
A majmok – Uo. 204.;
Sok bölcs megmondta már,
a hizelgésről, hogy nyomába jár a kár,
mégis minden szívhez utat talál.
a hizelgésről, hogy nyomába jár a kár,
mégis minden szívhez utat talál.
A holló és a róka – Uo. II. köt. 618.;
…a sas néha, igaz, földre ereszkedik,
de csirke sose száll föl a fellegekig.
de csirke sose száll föl a fellegekig.
A sas és a tyúkok –Uo. 621.;
Legfőbb fontosságú ügyekben
gyakran azért szakad ránk romlás és halál,
mert a közös veszélyt felejtve érthetetlen
mindenki csak azért csatázik rendületlen,
hogy őneki mi jár.
gyakran azért szakad ránk romlás és halál,
mert a közös veszélyt felejtve érthetetlen
mindenki csak azért csatázik rendületlen,
hogy őneki mi jár.
A civakodók – Uo. 623.;
Akármid látják az irígyeid,
mind dühöng rád és csahol és vonit;
menj nyugodtan tovább: egy darabig ugatnak,
azután elmaradnak.
mind dühöng rád és csahol és vonit;
menj nyugodtan tovább: egy darabig ugatnak,
azután elmaradnak.
A járókelők és a kutyák – Uo. 625.;
Ne felejtsétek a különbséget: igaz,
hogy uj rügyet bont minden uj tavasz,
de ha elszárad a gyökér,
nincs többé se fa, se levél.
hogy uj rügyet bont minden uj tavasz,
de ha elszárad a gyökér,
nincs többé se fa, se levél.
A lomb és a gyökerek – Uo. 626.;
Mig híres vagy s erős, a hitvány, sanda lelkek
szemed is félik irgalmatlanúl;
de csak az kell, hogy polcodról lehullj,
elsőnek rögtön ők sújtanak, sértegetnek.
szemed is félik irgalmatlanúl;
de csak az kell, hogy polcodról lehullj,
elsőnek rögtön ők sújtanak, sértegetnek.
A róka meg a szamár – Uo. 634.;
Kire saját szive szabja rá sorsa átkát,
akit sohase fűt szeretet és barátság,
aki másra gonoszságot vetít:
azt hiszi, hogy – őt üldözik.
akit sohase fűt szeretet és barátság,
aki másra gonoszságot vetít:
azt hiszi, hogy – őt üldözik.
A kígyó meg a bárány – Uo. 635.;
A pacsirtadal is csak nyöszörög
a macska karmai között.
a macska karmai között.
A macska és a pacsirta – Uo. 640.;
Lányok, fiúk:
Mért dícséri a kakast a kakuk?
Mert az visszadícséri – a hazug!
Mért dícséri a kakast a kakuk?
Mert az visszadícséri – a hazug!
A kakas meg a kakuk – Uo. 645.;
…bármilyen hasznos valami,
csak szidja, ki titkát nem ismeri;
s ha a tudatlan még előkelő is,
büszkén tönkreteszi.
csak szidja, ki titkát nem ismeri;
s ha a tudatlan még előkelő is,
büszkén tönkreteszi.
A majom és a szemüvegek – Uo. 646.;
A kártya összejöveteleink lelke: nélküle négy ember, aki szerencsétlenségére összekerült, nem tudná, mit tegyen. Teljes joggal kell kételkednünk abban, vajon a kártyajáték feltalálása előtt volt-e egyáltalán valamiféle összejövetel.
Egy filozófus gondolatai a divatról, vagy milyen módon tűnjünk okosnak, amikor egy csepp eszünk sincs – Niederhauser Emil (szerk.): Az orosz felvilágosodás. Gondolat, Bp., 1966. 183.(?);
A mi századunkban az ifjú divatfi legyen olyan, mint a szócső: ami szó az egyik végén belekerül, azt tüstént adja ki magából a másikon; minél nevetségesebben ad valaki valamit vissza, annál szellemesebbnek tartják.
Uo. 185.
…
tudásod irányába tarts,
ha sikeres munkát akarsz!
tudásod irányába tarts,
ha sikeres munkát akarsz!
Nem egyszer láttam életemben:
az igazsággal ugyanígy teszünk.
Míg tiszta a lelkiismeretünk,
kedves a parancsa és szent és sérthetetlen:
meghajlik előtte a nép;
de ha valaki ferde útra lép, ha
fáj neki az igazi becsület,
úgy eldobja, mint fésűjét a
borzas gyerek.
az igazsággal ugyanígy teszünk.
Míg tiszta a lelkiismeretünk,
kedves a parancsa és szent és sérthetetlen:
meghajlik előtte a nép;
de ha valaki ferde útra lép, ha
fáj neki az igazi becsület,
úgy eldobja, mint fésűjét a
borzas gyerek.
Ha a baj életünkre ront,
könyörögve tudunk bárkihez kiabálni,
akinek kedve van mentésünkre kiállni;
de múljék csak a gond:
a mentőnek nagyon ritkán jár ki a hála:
versenyt szidjuk, és még csoda,
bizony igazi csoda, ha
nem varrjuk az egész dolgot az ő nyakába.
könyörögve tudunk bárkihez kiabálni,
akinek kedve van mentésünkre kiállni;
de múljék csak a gond:
a mentőnek nagyon ritkán jár ki a hála:
versenyt szidjuk, és még csoda,
bizony igazi csoda, ha
nem varrjuk az egész dolgot az ő nyakába.
