DARÍO, RUBÉN (tk. Félix Garcia Sarmiento; 1867–1916) nicaraguai költő
DARÍO, RUBÉN (tk. Félix Garcia Sarmiento; 1867–1916) nicaraguai költő
Nem sírok már, ha sírni vágyom
S ha sírok, észre sem veszem…
De arany hajnal a világom!
S ha sírok, észre sem veszem…
De arany hajnal a világom!
Őszi dal tavasszal – Latin-amerikai költők versei.(Vál.: András László.) Európa, Bp., 1957., 44. Gáspár Endre;
Élj ütemed szerint és ütemezzed
mértéke nyomán versed és a dalt;
a mindenségek mindensége vagy
és bűvös dalok forrása a lelked.
mértéke nyomán versed és a dalt;
a mindenségek mindensége vagy
és bűvös dalok forrása a lelked.
Élj ütemed szerint – Uo. 49. Timár György;
Ó, boldogok a fák, mert törzsük alig érez,
Még boldogabb a kő, amely sohase fájhat,
Mert nincs hasonlatos a létünk gyötrelméhez,
És öntudattal élni, nincs ennél melyebb bánat.
Még boldogabb a kő, amely sohase fájhat,
Mert nincs hasonlatos a létünk gyötrelméhez,
És öntudattal élni, nincs ennél melyebb bánat.
Hogy bizton meghalunk, e gond rémíti lelkünk,
Igy szenvedjük a létet, az árnyakat, meg azt,
Amit nem ismerünk, bár sejtjük, úr lesz rajtunk…
Igy szenvedjük a létet, az árnyakat, meg azt,
Amit nem ismerünk, bár sejtjük, úr lesz rajtunk…
Végzetesség – Uo. 50. Pál Endre;
Köszöntsd a napot, pók, irígységet ne érezz,
Köszönd Istennek, béka, hogy téged megteremtett…
Tudj lenni az, mi lettél: titok, formába rejtve…
(Tücsök, te csak dalolgass; s te járd a táncot, medve.)
Köszönd Istennek, béka, hogy téged megteremtett…
Tudj lenni az, mi lettél: titok, formába rejtve…
(Tücsök, te csak dalolgass; s te járd a táncot, medve.)
Filozófia – Uo. 51. Pál Endre;
Ki szerelmet áhít, szenvedésre lel.
Ments meg, Uram, minket… – Uo. 57. Pál Endre.
