MÓRICZ ZSIGMOND (1879–1942) regényíró, novellista, drámaíró
MÓRICZ ZSIGMOND (1879–1942) regényíró, novellista, drámaíró
A halottaknak már csak egy igényük van: a részvét!
A koszorú;
…csélcsapság van a férfiban, de csak míg él!
I. m.;
Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni.
Hét krajcár;
…a kenetlen szekér is csikorog, de a locsolatlan gégén meg nem jön ki a bölcs ige.
Magyarosan;
Minden ember valami nagy, nagy titok. És a legszimplább is megfejthetetlen. Emberésszel elérhetetlen.
A peregrinus;
A férfiemberek nem szeretik, ha búsul az asszony… Azok azt akarják, hogy az asszonyfélének egy csepp szíve se legyék. Mindegy a, akármi történik, vagy akármi jut eszébe, örökké olyan jókedvű legyék, mint a parancsolat…
…csak az én jó istenem tudná megmondani, mennyi éccakai sírásba kerül a, hogy nappal mindig nevessen az ember szeme.
Nem olyan a világ, amilyennek kívülről látszik…
Nem lesz szúnyogcsípésből döghalál…
A .madár is elszáll onnan, ahun nincs keresnivalója…
Égi madár;
…nem a muszka van a másik parton … hanem a másik parton vannak a gazdagok … Mink vagyunk itt, tudod, ezen az ódalon, a szegény emberek…
…csak addig ellenség az ellenség, amíg köztünk van a víz…
Szegény emberek;
A nőre áldozni kell, de áldozatot hozni érte, túl súlyos áldozatot, nem szabad. Kivéve a feleséget. Az más.
…a feleség az egy hivatal, az egy hivatás. A feleség nem lehet másféle, csak amilyennek a társadalom a feleség szerepét megcsinálta. A feleség félti az ura vagyonát, az ura egészségét, az urát mint értéket. Neki ez a tőkéje.
Minden nő feleség és hetéra egy személyben. Minden csak attól függ, hogy milyennek érzi a pozícióját…
A szegény feleségek is arra gondolnak, hogy azzal a tízévi, húsz-harminc évi hűséggel legalább annyit megkeresnek, hogy öregkorukra lesz nekik egy férfijuk, aki hálából nem fogja őket kidobni az útfélre.
Úri muri, 19. f.;
…én azt tartom, aki megmondja az igazat, akár jó, akár rossz, akár szép, akár csúnya, az nyugodtan alhat és én aludni szeretek écaka. A többi a jóisten dolga.
Boldog ember;
…urakkal, papokkal nem szabad feleselni, mert az azt el nem felejti, mint kégyó a farka vágatását.
I. m. 7. beszélgetés;
…az úr úr, ha még olyan kicsi is, mint egy csű tengeri. Akkor is hatalommal bír a szegény felett.
Bárhová mégy is, akkor is az urak kezébe vagy. Úr mindenütt van, a szegény ember csak az urakból élhet. Bárha iparra mennél is, akkor is feletted van a mester, a felett meg az adószedő urak. Meg akiktől munkát kap a mester, azok is mindig csak urak.
Szó az egész, az ember szája mondhatja a szót, akár így, akár úgy. Mér ne mondja azt, ami neki javára válik?
I. m. 10. beszélgetés;
…nem baj, ha szegény az ember, a szegény is hóttig él
I. m. 11. beszélgetés;
…milyen boldog is az ember, ha nincs baja
I. m. 12. beszélgetés;
…ha az ember észreveszi, hogy lányok is vannak a világon, akkor már egyébre nem is tud gondolni
I. m. 13. beszélgetés;
…mindenki úgy él, ahogy tud, nem úgy, ahogy szeretne
I. m. 14. beszélgetés;
…semmi se tart örökké, még a lányhűség se
…szép jánynak hinni nem lehet, mert a szépnek szabad a vásár. Annak mindenki kedvébe jár, szépeket mond, mert a szépet minden férfi kívánja.
Aki éccaka legény, nappal is legyen az.
I. m. 16. beszélgetés;
Aki a faluból kiment, az azt akarja, hogy aki itt van a falun, az csak maradjon meg falusi bunkónak. Ők azért nem akarnának visszajönni, de aki beleragadt ebbe a sárba, azt nem engedik kimászni belőle.
I. m. 17. beszélgetés;
…a kutya is tanul abból, ha megverik, csak az ember nem
I. m. 18. beszélgetés;
…a szegény ember könnyebben el tudja viselni, hogy veszítsen, mint azt, hogy keresse az igazát. Mert ha a gazdagok megnyúzzák a szegényt, akkor mindenki sajnálja, és ő maga is belenyugszik, hogy az ő keserves igazsága elveszett. Olyan e. mintha valami gazdagságra tenne szert a szegény…
I. m. 19. beszélgetés;
…Budapest az ország fővárosa, de azért Budapesten se jobb szegénynek lenni, mint a legkisebb faluban
Az embernek kicsi kell. A barom az sokat eszik, tehén, ló egész éccaka zabál, s az ember kicsivel beéri. A szegény ember avval halad előre, ha nem eszi meg minden keresetét.
Aki nem tud nélkülözni, az ne is legyen szegény ember. Mer a szegény embert a munkába bizon sokszor csak a kapa viszi előre, meg a kasza.
I. m. 21. beszélgetés;
…ha az ember nagy életveszedelembe van, akkor tüzet kell kajátani… Mer ha valaki csak jajgat, hogy jaj, jaj, akkor még nem jön oda senki. De ha azt kajátja, hogy segítség, akkor se jönnek… Hanem ha azt kajátja, hogy tűz van! … akkor mindenki jön…
I. m. 23. beszélgetés;
…fiatalnak való a szerelem, de annak se igen
I. m. 24. beszélgetés;
Mindig szívesebben megettem én a disznót, aki a kukoricát ette, mint hogy én egyem el előle az élelmét.
…ha nem lettek volna jányok, meg nem lett volna velek dolgom, olyan üres lenne az életem, mint az üres zabos tarisznya.
…minden rá van szorulva az emberi segítségre. A tehen is, az ökör is. A növény is, az állat is. Még a sárból se lenne edény, ha az ember nem segítene annak a jó agyagnak, hogy úgy formálódjon, hogy edény kerekedjen belőle.
I. m. 25. beszélgetés;
…a szegény embernek egy kötelessége van, jó lenni mindenkihez és vigyázni, hogy senki ellensége ne legyen
A szegény embernek arra kell vigyázni, hogy még a madár se ügyeljen rá. A szegény ember akkor élhet, ha senki se mondja, hogy hőj, ennek van a füle mögött.
I. m. 26. beszélgetés;
…csakugyan a legnehezebb jó feleségre szert tenni. Próba szerencse, de ritkán sikerül
I. m. 28. beszélgetés;
Ojan jány, aki embernek tejjes tökéletességgel megfeleljen, ojan csak egy kell, hogy legyék – hát hogy lehet éppen azt az egyet kiválasztani a sok közül?
…akár siet a napszámos ember, akár lassacskán dógozik, csak egy a fizetése.
Az iparosok nagyon értik. Azok nagyon tudnak egy dologból kettőt csinálni. Meg azt, hogy hadd keressen más is. A kőmíves meg telecsapkodja a pádimentumot, hogy hadd legyen munkája a súrolónak is. Az is hadd éljen.
…nehéz kiszedni a szegény munkásnak a pénzt a gazdag építtetők zsebéből, hát kell a, hogy segítsenek magukon meg egymáson.
I. m. 29. beszélgetés;
…minden hibának van korrektúrája, csak annak az egynek nincs hogy az ember megszületett és él. Vagy talán annak is van?
I. m. Utolsó beszélgetés;
Ne politizálj … fogj hozzá azonnal a munkához.
Hagyd a politikát: építkezz! Kelet Népe, 1940. január 1.;
…igen, a szép! az indulatszó! S az ember indulatba tud jönni az ellentmondástól, de a nem szép tárgytól, a nem szép cselekvéstől, a nem szép élettől is. Az öreg nyugdíjasok békés alvásától, s fel tud ujjongani, ha a fiatalság hősiesen és sikeresen cselekszik. És ha ebben a cselekvésben valami ragyogó van: azt kiáltja: ez szép!
Az életöröm egyik ujjongó csatakiáltása a: szép!
Szép! – Uo. június 15.
