Nógrád vármegye. Szláv telepesek Novigrad /Ujvár/ várától nyerte mindmáig használatos nevét. 1244-ben a politikailag osztatlan vm…
Nógrád vármegye. Szláv telepesek Novigrad /Ujvár/ várától nyerte mindmáig használatos nevét. 1244-ben a politikailag osztatlan vm. gy.-t a király jelenlétében - tartották meg Balassagyarmaton; tizedszedés szempontjából viszont a váci püspök és az esztergomi érsek Nagy- és Kis-Nógrádon osztozkodtak; de politikailag s közig.-ilag egységes /Nagy-Nógrád + Kis-Nógrád/ maradt. Központja - Nógrád vára - a XIV.sz.-ig várispánság. A XV sz. derekáig Ozdin és Gács vára Giskra rablófészke lett 1544-ben Nógrád vára török kézre került. Az 1546:XL.tc. kimondja, hogy a király védje meg a vm.-t, amelyet a török - más 2 vm.-vel együtt - azzal fenyegetett, hogy tüzzel-vassal elpusztítja. 1552-ben Salgó, Szécsény, Hollókő és Buják sorra török kézre kerülnek; közülük Salgó vára mindaddig Nógrád vm. közgy.-einek színhelye volt. Innen 1544. szept. 4-ig Fülek várába menekült. Fülek elestével a vm. gy.-t Zólyomba teszik át. 1576-ban a török továbbnyomul, s elesik Kékkő, Divény és Somoskő. A hódoltság alatt a vm. nagyrésze 1/ Füleki, 2/ Hatvani. 3/ Nógrádi, 4/ Szécsényi szandzsáka alá osztva. 1593-ban felszabadul Buják, Fülek, Divény, Somoskő, Salgó, Szécsény, Hollókő és Kékkő vára. 1594. febr. 17-én Nógrád vára is visszafoglalva. 1625-1683 között Fülek vára Nógrád, Heves és Pest vm.-k közgyüléseinek szính.-e lesz 1683-ig. 1663-ban a török visszafoglalja Szécsény várát. 1683. okt.-ben a lengyel király diadala Párkánynál az iszlámon a törököt Hollókő várából is kiveri. Thököly ei. Füleket perzseli fel - ekkor égett el a levéltár - amiért az aulikus rkat. papság a nép protestáns lelkészeit gályarabságra hurcoltatja. 1705-ben a szécsényi gyülésen 25 vm. - Nógráddal együtt - a kurucokhoz áll. 1710. jan. 22-én Romhány a kurucok és a császáriak közötti eldöntetlen - más vélemény szerint a fölényben volt kurucok számára vesztes - csata szính.-e. 1592-1790 között a Forgách gr.-ok, mint a vm. főispánjai, birtokaikon Szécsény, Losonc, Gács - tartották a vm. gy.-eket. Uj vármegyeháza építését 1754-ben határozzák el, de csak 1790-ben valósul meg Balassagyarmaton. 1835. okt. 19-én emeletráépítéssel megnyilt; s ei. jól megszervezett ellenzékkel vonulhatott be a vm. közönsége. 1867 után Losonc és Balassagyarmat között a vm.-i vezetőszerepet illető versengés támadt. 1785-1790 között a III. Pesti Kerületben. 1849-1860 között a Pozsonyi Kormánykerületben; ei. Zahora /Erdőmeg/, Szelestény Hont me.-től + Egyházasbást, Tajt, Bina, Csoma, Sid, Sőreg - Gömör és Kishont me.-től idecsatolva; viszont innen Korlát Gömör me.-hez, Hidegkút, Cered, Pogony, Tótújfalu Heves me.-hez elcsatolva. Az 1881:LXIII.tc.kel Kisoroszi PPSKk. vm.-be kebelezve. 1920 után /1921:XXXIII.tc./ s vm. északi fele /42, 3%-a/ CSZ-hoz elcsatolva. A megmaradt rész az ugyancsak elcsatolt Hont vm. 18, 2%-nyi MO-i darabjával Nógrád és Hont kee. vm.-ket alkotta /1923:XXXV.tc./. 1922. okt.-ben Somoskő és Somoskőújfalu ksg.-ek MO-hoz visszacsatolva. 1938. nov. 2. - 1944. aug. között a vm. további 13%-a MO adm.-jába került; 29% SZL része lett. Közben az 1928:IX.tc.kel Zabar és Tajti CSZ-hoz elcsatolt ksg.-ek egyes MO-on maradt kt.-ei Pogony, ill Cered Nógrád vm.-beli ksg.ekbe kebelezve.- Nógrád vm. hiv. helyneveit a Közs.-i Törzskv. Biz. 1906. márc. 20-án állapította meg /1905-134179-II-c BM sz. rendelettel/.
