Mezőberény
MEZŐBERÉNY. Békés vm. békési j. 080103–XIV., 25461 kh, 13285 m, szl, n. /Merő-Berény, Mező-Berény; + Belenczéres + Belenta + Blanka m. + Bódishát + Büngösd + Félhalom + Ilatház + Kamut p. + Kereki + Kérhalom + Körtvélyesi m. + Laposi kert + Laposi p. + Lászlózug + Mezőberényi t. + Nagyhalom + Nyulas + Szapcsi szántók + Templomzug + Tesedizug + Ugar + Zsellérföldek./ Pm.Tb.Td.; Vá-Td. 40. HGE: Alföldi Szövőgyár Rt. /1920/; Mezőberényi Gazdasági Takarékpénztár /1908/; Mezőberényi Takarékpénztár /1879/; OKH-szövetkezet; Mezőberényi Gőzmalom; Kamuka-, vászon- és damaszkszövő háziipar. */1490, 1496, 1627-i említésekkel. 1703-1705 között a rácok elpusztítják. 1716-ban szl. 1725-ben német betelepítéssel, majd 1727-ben magyar visszatelepülőkkel. 1754-ben a korábban odatelepített szl.-ok egy része Nyíregyházára költözik át. 1775-ig Harruckern-birtok. 1952-ben Félhalom, Köröszug, Tessedikzug + Köröstarcsa ksg., Bocskorér, Csárdalapos, Csárdaszállás, Csárdazug, Csukás, Feketehalom, Felsőföld, Köveshalom, Középszállás, Kúthalom, Nagylapos egy része, Terézia m. egy része kt.-ei kiváltak, s CSÁRDASZÁLLÁS néven külön ksg.-gé alakultak./
