A NEMZETISÉGI MEGOSZLÁS, A VESZTESÉGEK ÉS A FLUKTUÁCIÓ MÉRTÉKE TIZENNÉGY KANIZSA ELLENI VÉGVÁR HELYŐRSÉGÉBEN (1633–1640)
101KELENIK JÓZSEF: A NEMZETISÉGI MEGOSZLÁS, A VESZTESÉGEK ÉS A FLUKTUÁCIÓ MÉRTÉKE TIZENNÉGY KANIZSA ELLENI VÉGVÁR HELYŐRSÉGÉBEN (1633–1640)
In: Studia Agriensia 14. Eger, 1993.
1600. október 20-án a magára hagyott, reményvesztett kanizsai őrség, élelmiszere és lőszere elfogyván, szabad elvonulás fejében feladta a várat. Azt, hogy e stratégiai fontosságú erőd elvesztése milyen súlyos következményekkel járhat, a Haditanács tapasztalt katonái azonnal átlátták. Már 1600 novemberének elején, alig két héttel a vár eleste után, megkezdődött egy új védelmi rendszer kialakítása. A hirtelenjében megszervezett új láncolat a Kanizsa ellen vetett várak elnevezést kapta, s rá hárult a feladat, hogy útját állja a Kanizsából kiinduló török portyáknak. Pontosabban nem is magukra a várakra, hiszen az, hogy egy-egy erősség távol tudta-e tartani a portyázókat, vagy sem, nem a falak erejétől, a bástyák állapotától, hanem az őrség létszámától, összetételétől, anyagi, erkölcsi állapotától, katonai szaktudásától, ellátottságától és harci kedvétől függött.
E tényezőkről kapunk átfogó képet a Kanizsa elleni várak esetében azon összeírás segítségével, melyre a Batthyány család levéltárában, a hadinépre vonatkozó dokumentumok között bukkantam. A német nyelvű irat a következő címet viseli: Zahl Statt Über die hernach volgente Specificierten unnd Gegen Caninischa West Liegenten Gränitzen so angehent von ersten Jannuary Anno 1633.1
1 Magyar Országos Levéltár, Filmtár P 1322. 4351–4352 doboz, a Batthyány család körmendi központi igazgatóságának iratai, a hadinépre vonatkozó iratok.
Az összeírás tizennégy kisebb-nagyobb várat, palánkot, illetve őrhelyet vesz számba. Egerszeg, Pölöske, Kapornak, Egervár, Keménd, Lövő, Magyarosd és Tótfalu esetében az 1633 januárja és 1640 márciusa közötti több, mint 7 évet tekinti át, míg Kiskomárom, Zalavár, Szentgyörgyvár, Szentgrót és Bér esetében csak 1639 márciusáig jut el. Körmend csak 1637 augusztusától szerepel az összeírásban, s jóllehet, hivatalosan nem tartozik a Kanizsa elleni várakhoz, mint látjuk, mégis királyi zsoldon tartott helyőrséget kap. A Kanizsa elleni 20 véghely közül – Körmendet itt nem számítva – 13-ról, e várkerület őrhelyeinek 65%-áról kapunk igen alapos áttekintést. (Lásd 1. diagram.) Az összeírás ugyanis várról várra haladva megadja a szolgálatban állók nevét, rangját, beosztását, csapatnemét, lovasok esetében azt, hány lóval szolgál az illető, a havi zsold nagyságát, a szolgálatba való be- és kilépés időpontját, a leszolgált hónapok számát, s végül az 102összeget, mely ennek fejében a katonának jár. Külön sorolják fel azokat, akik az adott időszak folyamán valamikor szolgálatban álltak ugyan, de azt az összeírás készítésének idejére, valamilyen okból már elhagyták.
Az irat összesen 2411 nevet említ meg. Minden személy esetében legalább 10 különféle szempontot kellett figyelembe vennünk, ami több mint 24000 adatot jelent. Mivel bizonyos szempontokat csak más szempontok függvényeként értékelhettünk, az így már több százezresre duzzadt információs bázis feldolgozására csak számítógép segítségével vállalkozhattunk.2
2 E helyt kell megragadnom az alkalmat, hogy köszönetet mondjak kollégámnak, Markő Györgynek, a Hadtörténelmi Levéltár igazgatójának, aki az összeírás feldolgozásához szükséges programot elkészítette, és akinek segítsége nélkül ezen dolgozat nem születhetett volna meg.
A létszámról
A csapatnemek megoszlása
Nemzetiségi megoszlás
A szolgálati idő
A szolgálatelhagyók
A várkerület fenntartási költségeiről
A további lehetőségek
József Kelenik: NATIONALITÄTEN, VERLUSTE, FLUKTUATION IN DEN GARNISONEN DER 14 GEGEN KANIZSA ERRICHTETEN GRENZBURGEN
