A Vaubant megelőző időszak ostromtechnikája
A Vaubant megelőző időszak ostromtechnikája86
86 Erre az időszakra vonatkozólag meglehetősen kevés adatot találtam, csak Müller 1892. és a Feldzüge d. Prinzen Eugen 1876. foglalkozik vele. A Vaubant közvetlenül megelőző módszerekről fontos részleteket közölt Mallet 1687. emellett kitűnő képanyaggal rendelkezik, amelyet sajnos csak töredékében tudtam bemutatni.
„A XVII. század utolsó harmada emlékezetes korszak az ostromművészet történetében. A németalföldi szabadságharcban létrejött ostrommódszerek ekkor alakultak át azzá, amely napjainkig a várháborúk alapját képezi, az orániai herceg eljárásából Vauban marsall rendszerévé.”87
87 Feldzüge d. Priezen Eugen 1876. I. 629. o. A fejezet bevezetője elméleti áttekintést ad a korszakról.
Ezekkel a szavakkal indítják a Feldzüge d. Prinzen Eugen szerzői könyvüknek a várostromok technikájával foglalkozó fejezetét. E megállapítás igen lényeges számunkra, mivel elfogadván alaptételül, ennek megfelelően a budai ostrom időszakát be tudjuk illeszteni az ostrommódszerek fejlődésébe. Erre támaszkodva megkísérelhetjük a Buda visszavívásakor használt régi és új technikai elemek szétválasztását, hogy megvizsgálhassuk, az átmenetiség milyen előmozdító vagy hátráltató hatásokkal járt a küzdelem során.
Orániai Móric (1585–1625) ostrommódszere a Vauban által megalkotott rendszer előzményének tekinthető. Az orániai herceg elgondolása az ütegek, a cikk-cakkok88 és a redoute-ok együttes alkalmazásán alapult, s vázlatosan így foglalható össze: a circon- és contrevallation kiépítése után az ütegállásokat készítették el, megfelelő biztosítással, majd a bástyák irányába megkezdték az árkok előrehajtását, bár ezek még inkább csak az ütegek megközelítését szolgálták, s nem voltak igazi gyalogsági állások. A töréspontokon helyezkedtek el a redoute-ok, mellettük az ütegek. A fedett út előtt az árkok kettéváltak, s egy, a további előrenyomulást biztosító, magasított 90tüzérségi állást fogtak közre. Ez utóbbiak már a közvetlenül az erőd ellen indítandó rohamok bázisául szolgáltak.89
88 A német terminológia nyomán én is ezt a szót használom a továbbiakban. Károlyi a „zegzugos árok” kifejezést használta.
89 Ez az összefoglalás Müller 1892. 27–28. o.-ról származik. Megjegyzem, Müller jóformán egy szót sem ejt arról, mi történik azután, ha az ostromlók elérték a glacis-t.
895. kép (Mallet, 1687)
){kind=small}
Az orániai herceg módszerét, ellentétben Vaubanéval, a védelem többnyire felülmúlta. Ennek oka, hogy az erődépítészetben ekkor már mind nagyobb szerepet játszott a mélyen tagolt védművek, a jól fedezett falak rendszere, a védvonalak hatásos flankírozása, valamint a fedett út adta lehetőségeket kihasználó offenzív védelem. Ezt az átalakulást azonban csak nagyon lassan, a sok negatív eredmény után követte a támadási eljárások megfelelő módosítása, tervszerűbbé tétele.
Ostromelőkészületek
Az ostromok menete
Az árkok
A tüzérség
A külső védművek elfoglalása
Az aknák
Az erőd bevétele
