II. A katonai igazságszolgáltatás európai fejlődése különös tekintettel a német területekre
18II. A katonai igazságszolgáltatás európai fejlődése különös tekintettel a német területekre
A magyar végvári katonaság önálló társadalmi csoporttá alakulásának időszakában elsősorban a magyarországi végvárakba rendelt német zsoldos csapatokkal került szorosabb kapcsolatba. A győri várban már az 1520-as évek végétől együttélésre kényszerült a magyar katonai és polgári lakosság az odarendelt idegen zsoldosokkal.1 A témánk szempontjából ugyancsak fontos és később végvidéki, valamint kerületi főkapitányi központtá fejlődő Kassán az 1530-as évek első felében szintén jelentős létszámú német katonaság állomásozott.2 Emellett a Habsburg katonai kormányzat a Bécs védelme szempontjából kiemelten fontos végvárak (Esztergom, Komárom, Győr stb.) élére már az 1530-as évektől idegen kapitányokat állított, s az egyes hadjáratok irányításával is a birodalom más hadszínterein tapasztalatokat szerzett kapitányokat bízott meg. Mindezek következtében aligha véletlen, hogy a birodalmi csapatok hadi bíráskodása hatott leginkább a magyar végváriak „vitézlő törvényszékének” kialakulására. Ezért az alábbiakban elsősorban a német területek katonai igazságszolgáltatásának fejlődését követem nyomon. Kísérletképpen vizsgálat alá vontam a francia hadi bíráskodást is, ennek azonban a magyar fejlődésre nem találtam konkrét hatását.3
1 Bedy, 1933. 149.
2 ÖStA HHStA UA Fasc. 23. Konv. 3. 1533. Nov. – Dez. et sine dato. fol. 89–90. és ÖStA FHKA Ged. buch. Ungarische Reihe. No 383. (1534–1540) fol. 49.
3 Colas, 1969. és Corvisier, 1988. 493–499.
1. A német katonai igazságszolgáltatás irodalma
2. A hadiszabályzatok fejlődése a birodalmi gyűlés által jóváhagyott Artikelbriefek létrejöttéig
3. A német hadi bíráskodás szervezetének kialakulása és működése
4. A törökellenes magyar hadszíntéren szolgálatot teljesítő idegen katonaság hadi bíráskodása
