1. [1547 második fele]
1.
[1547 második fele]5
Egy nyelv vallomása, melyet felséged szolgája, a budai beglerbég küldött6
Istanbul, Topkapi Sarayi Müzesi Arşivi, E 11427
[1547 második fele]5
Egy nyelv vallomása, melyet felséged szolgája, a budai beglerbég küldött6
Istanbul, Topkapi Sarayi Müzesi Arşivi, E 11427
5 Feltevésünk szerint ez és a következő irat egymáshoz közeli időpontban keletkezett, minthogy több azonos hírt tartalmaznak.
6 A budai beglerbég ekkor Jahjapasazáde Mehmed volt: Gévay Antal: A’ budai pasák. Bécsben, 1841. 6.
7 Az irat fényképmásolata (miként a következő kettőé is) az ELTE Török Filológiai Tanszékén található.
Midőn az említettet kiléte felől kérdeztük, válaszában azt mondta: „Negyven vitéz parancsnoka voltam, s a komáromi vár közelében lévő Márdzsháza8 nevű faluban fogtak el.” Midőn megkérdeztük, hogy „miért mentél ki a várból”, válaszában azt mondta: „Azért mentem ki, hogy a Székesfehérvárra vagy Esztergomba9 menő élelmet elszedjem és Komárom várába juttassam.” Midőn megkérdeztük, hogy „ki van az említett komáromi várban”, válaszában azt mondta: „Egy Ungnád (Ugnod)10 nevű bég van, a várban pedig ezer puskás tartózkodik. S az említett várnak harminckét sajkája van a Dunán, s minden sajkában harminc-harminc ember van, ami összesen kilencszázhatvan embert tesz ki.” Midőn megkérdeztük, hogy „mi hírt tudsz Ferdinándról”, válaszában azt mondta: „Amikor engem elfogtak, Linzben volt. De az a hír járta, hogy karácsony napján (bojik gününde) bizonyára Bécsben lesz. Merthogy testvérétől 200Károlytól, aki Spanyolország királya, olyan hír jött, hogy <legyőztem a francia király seregét,11 s te is gyűjts össze annyi katonát, amennyit csak tudsz, [mert] Hiziriljász napjáig12 magam is oda jövök>”.13 Midőn megkérdeztük, hogy „Ferdinándnak mi a terve s az elgondolása”, válaszában azt mondta: „Ha testvére, Spanyolország királya csakugyan eljön, akkor ő Esztergom és Székesfehérvár ellen akar menni.” Midőn megkérdeztük, hogy „ezt a hírt kitől hallottad”, válaszában azt mondta: „A Tharnóczy András (Tarnoci Andraş)14 nevű bég egyik rokonától hallottam, aki otthonról jött.” Midőn megkérdeztük, hogy „hol van az említettnek a háza”, válaszában azt mondta: „Nem tudom.” Vallotta [még], hogy „az összes alamán és cseh tartományok bégjei december hó elején összegyűltek Pozsony várában, s hogy az említett bégek között a nevezett Ungnád is ott volt mint Ferdinánd helyettese (kaimmakam), [s] egymás között úgy határoztak, hogy mindenki a saját erejének megfelelően Hiziriljász napjáig seregével álljon készen és felszerelve.”15
8 A vallomás későbbi részei alapján feltehetőleg a Komáromtól keletre fekvő Marcelházával (szl. Marcelová) azonos, hiszen az közelebb esik Esztergomhoz, mint az esetleg szintén szóba jöhető, később pusztaként Nagymegyerhez (ma Vel'ky Meder, korábban Çalovo) tartozó Markháza, utóbb Marokháza puszta (Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. Budapest, 1897. 507).
9 Nyilvánvalóan az immár török kézen levő várak utánpótlását akarták a komáromiak megcsapolni.
10 Bizonyára Ungnád Jánosra utal, bár a vonatkozó szakirodalomban ő nem fordul elő komáromi (fő)kapitányként. L. Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány helyettesek Magyarországon a 16-17. században. (Minta egy készülő főkapitányi archontológiai lexikonból és „életrajzi lexikonból”). Történelmi Szemle 39/1-2 (1997), 284-285.
11 Első pillantásra Károly 1544-es sikereire gondolnánk, midőn a Marne folyónál átkelve, Párizs felé nyomult. Valószínűbb azonban, hogy a schmalkaldeni szövetség ellen Mühlbergnél 1547. április 24-én aratott győzelméről van szó.
12 Április 24.
13 Ilyesmit 1547-ben V. Károly nem ígért, csak 1545 tavaszán. Feltehetőleg később is szállingóztak ilyetén kósza hírek Magyarországon.
14 Komáromi naszádos kapitány volt 1545-1552 között: Pálffy G.: i. m., 284.
15 Feltehetőleg az 1547-es nagyszombati országgyűlésről van szó, ahol nem Ungnád, hanem Várday Pál és Niklas Graf zu Salm képviselte Ferdinándot. Fraknói Vilmos: Magyar országgyűlési emlékek... III. (1546-1556). Budapest, 1876. 95. skk.
