A világnyelv és betűi
A világnyelv és betűi
Azt, hogy az emberek egy nyelven beszéljenek, ha eddig meg nem érte a világ, ezután már éppen nem érheti meg. Minden életképes nemzet igyekszik irodalmát kifejteni, s ezáltal a nemzetiségek olyan alakuláson mennek át, minő a folyó anyagnak jegecülése; a fluidumokat még lehetett eggyékeverni, de a cristallumokat ki egyesítheti más cristallumokkal?
Hanem ahelyett létrejönnek a „világírás” betűjegyei, miket az üzletvilág a kerek földön mindenütt sajátjainak fogad el, s a közös írást mindenki egyforma könnyűséggel olvassa a saját nyelvén, a kínai éppúgy, mint az indogermán, semita, az urálaltaji vagy a magyar.
Már a múlt században több százra mentek azok a betűjegyek, miket minden európai nép egyformán olvasott.
Először is a kilenc arab számjegy, azután a hónapok tizenkét jelvénye. Egész táblázatot állíthatunk belőle össze, amint következik.
Legközönségesebb jegyek
|
több
kevesebb és sokszar soha (végtelenség jegye) vége van nincs ismét egyenlő hasonló kétséges ismeretlen ellenkező eredmény (gyök) négyszög köb | 
|
lehetetlen
(körnégyszögesítés) meg van oldva (Pythagoras) vigyázat mindig (farkát harapó kígyó) cikk meghalt született ki van egyenlítve megjegyzendő százalék arany font melléklet zár |
Vallásos és szimbolikus jegyek
|
istenség
szerelem törvény (mérleg) ítélet szent Krisztus; keresztény Mahomed; török remény hit király | 
|
királynő
cselszövény (boszorkányláb) harc béke emlékezet (nefelejcs) büntetés (bitójegy) egyezség (két összefogott kéz) |
Mértani, földtani és csillagászati jegyek
|
város
falu vár parterősség kikötő kolostor csárda világítótorony világítóhajó rom hegy tűzhányó sziklák a tengerben folyam határ csatorna | 
|
pusztaság
zátony vasút erdő mocsár irányzat indulás érkezés tenger (víz) föld nap hónap év forrás vízesés |
Üzleti és ipari jegyek
|
társ
gőzkocsi gőzhajó hajó szekér kohó bánya fürdő óra (clepsidra) | 
|
lszabó
rendelet katona (lövészjegy) gép színészet húsvágás méreg, halálos vásár |
Jegyek a kínai ábécéből
|
férfi
nő
| 
|
lfa
|
Mexikói képírásjegyek
|
tegnap
| 
|
holnap
|
Rosicrucianusok jegyei
|
titok
sietség pápa | 
|
püspök
papság római egyház |
A börzéken használt baldovernyelv jegyei
|
bank
bank rupt fél (és medio) egész (s ultimo) hausse bessz bilance | 
|
aktíva
passzíva kereskedés tolvajság kész fizetés veszteség (rák) takarékpénztár |
Japán és európai kereskedők által használt értekezési képbetűk
|
levél
láttam, elfogadom eladó aratás búza rizs árpa zab tengeri szesz | 
|
bor
kávé tea cukor dohány gyapjú gyapot hal csomag |
Azték iratokon fölfedezett jegyek
|
eső
szél meleg nap | 
|
zivatar
forgószél |
Chippewas sírkövek képbetűi
|
bivaly
ló sertés | 
|
lteknönc
európai idegen katona |
Az országok neveit képviselő címerek
|
Magyarország
Ausztria | 
|
Németország
Franciaország |
Ezekhez jönnek még a hónapok jelvényei
|
Január
Február Március April Május Június | 
|
Július
Augusztus Szeptember Október November December |
és a kilenc arab számjegy, a hat római számjeggyel együtt.
Íme száznyolcvan olyan jegy, amit már a XIX. században használtak nyelvkülönbség nélkül, s amiknek legnagyobb részét minden tanult ember ismerte, s a nyomtatásban nem akadt fenn rajta.
Az egyiptomi hieroglifok, a perui quipuk, az indus wampumövek, a kihalt rézszínűek sírkövei, a tazmán képbetűk, az aztékek pálmahéjra festett feliratai, a mexikói évkarikák és naptárkövek, de különösen a kínai írásjegyek, a Tsok írásmód, azután a bevett szokás, az elfogadott használat a XX. században ezeren felül szaporíták azokat a jegyeket, amik egy egész szót és fogalmat fejeznek ki, s a legszükségesebb ezer szó birtokában már képes az ember a legsürgősebb közleményeket olyan nyelven is megértetni, amelyet nem ért.
A városok neveit a földrajzi vonalok és számok jelezék:
| 0 | 11 | 16 1/2 |
+ 49: ez Párizs. + 52 1/2: ez Berlin. + 47 1/2: Budapest. A túlsó félgömbnél a délkör megfordul, s a szám túlkerül. E jegyből a közös térkép után minden nemzet megérti, honnan jön a tudósítás, holott betűkkel leírva nem tudná elolvasni.
Ez általános írás még közelebb hozta a külön népfajokat egymáshoz, voltak hírlapok, egészen e világírás jegyeivel nyomtatva. Otthon városnak egyik új intézménye az volt, hogy minden hazatérő aerodromon egyik gépésze azalatt, míg a gép a maga útját megtette, a távolról hozott tudósításokat, eseményeket a világírás jegyeivel cinklapra beedzé; mikor megérkeztek, a központi tudósító átvette tőlük az egyforma szélességű cinklapokat, s azokat összeállítá. Az így szerkesztett hírlap mellett aztán a villanytávírda is hátramaradt a versenyben, s kezdett az elavult találmányok lomtárába aláhanyatlani, mint ahogy elmúlt a lőpor és a gőz, mely egy század előtt még demiurgus volt: világromboló az egyik, világteremtő a másik.
S az egymással oly könnyen és oly folytonosan érintkező népek tudtak egymáson segíteni nagy bajaikban; egyiknél könnyebbült a munka, a másik fölébredt a tespedésből; bőségüket egymásnak kölcsön tudták adni; eltanulták egymás előnyeit. Mindenkire nézve volt egy még alsóbb fokú népfaj, akit valamire tanítson, akit a földről fölemelkedni segítsen; hisz még akkor is volt a földön kilencmillió emberevő, s azok közt hárommillió közép-afrikai állatember, a szőrös testű, majomfarkú niamniam nép; ki még a kőfegyvert sem ismeri, doronggal harcol s ellenfelét azért öli meg, hogy megegye. És annak is mind emberi lelke van.
Az pedig régen meg lett cáfolva már, amit a múlt század tudósai állítottak, mintha a különféle népfajok érintkezéséből eddig ismeretlen új uralkodó nyavalyák lepnék meg az európai fajokat. A múlt század nagy ragályait és járványait a római cézárok idejében is ismerték, Amerika feltalálása előtt, s ami veszélyes kórban III. Henrik meghalt, arról már Dávid, Izrael királya is keservesen énekelt. Ellenkezőleg a lég- és égaljváltoztatás, a vetőmag megújítása, az új háziállatok meghonosítása, vérvegyítés, keresztezés, nemesítés, sok megrögzött csapást megszüntetett, melyben századon át pusztult a mívelt faj, s a szelídített háziállatok, és a gazdasági növények.
