RAFAELA KÍSÉRLETE
RAFAELA KÍSÉRLETE
Rafaela hercegnő, amint az úti vázlatot olvasta, rögtön elutazott személyesen Sainte Croix-ba, ami a Mont Vierge-hez legközelebb eső falu, s ott legelébb arra akart vállalkozni, hogy maga felmenjen a Mont Vierge csúcsára. Nem talált rá vállalkozót, aki őt oda felvezesse. Nőre nézve ez a lehetetlenség erőszakolása volna.
„De ha az a nő felmehetett oda, aki ott halva fekszik”.
Azután nagy jutalmakat ígért azoknak, akik a Mont Vierge ormán fekvő halottakat onnan lehozzák.
Senki se vállalkozott rá.
Kinevették vele. Azt mondták, hogy nem ment oda még fel senki: azért is Mont Vierge a neve. Nem feküsznek ott halottak. Az útleírás szerzője csak úgy gondolta ki az egész történetét, hogy a könyvét érdekesebbé tegye vele. Ő maga sem ment fel arra a csúcsra.
Mesének állíták az egészet.
Vagy talán erősebb volt náluk a babonás félelem, mint a pénzvágy? s nem mertek közelíteni ahhoz a helyhez többé, amit két elenyészhetlen halott választott magának örök nyughelyéül?…
