A karmesternek: Dávid zsoltáréneke.
Fölkel az Isten! Szétszóródnak ellenségei, elfutnak előle gyűlölői.
Ahogyan a füst eloszlik, ha ráfújnak, ahogyan a viasz megolvad a tűztől, úgy pusztulnak el a bűnösök az Isten színe előtt.
De az igazak örülnek, vigadnak; Isten színe előtt vígan örvendeznek.
Énekeljetek Istennek, zengjetek nevének! Készítsetek utat a pusztában száguldónak! ÚR az ő neve, vigadjatok színe előtt! [Ézs 40,3]
Árváknak atyja, özvegyek védője az Isten, szent hajlékában.
Isten hazahozza az elhagyottakat, kihozza a foglyokat boldog életre, csak a lázadók maradnak sivár helyen.
Ó Isten, amikor elindultál néped előtt, amikor vonultál a sivatagban, (Szela) [2Móz 13,21]
rengett a föld, csepegett az ég is Isten színe előtt, még a Sínai is, az Istennek, Izráel Istenének színe előtt. [2Móz 19,16-18 ]
Bőven adtál esőt örökségedre, ó Isten, és a fáradtat megerősítetted.
Ott lakik nyájad, és jóvoltodból gondoskodsz a nyomorultról, Istenem!
Az Úr ezt a kijelentést adja az örömhírt vivő nők nagy seregének: [2Móz 15,20-21]
A seregek királyai hanyatt-homlok menekülnek, a palota terén pedig zsákmányt osztanak.
Ha a felszerelést őrzitek is, ezüstszárnyú galambot kaptok, aranyos zöld tollakkal.
Amikor a Mindenható szétszórja a királyokat, fehér lesz a Calmón, mint a hó.
Istenek hegye a Básán-hegy, sokcsúcsú hegy a Básán-hegy.
Miért néztek irigyen, ti sokcsúcsú hegyek arra a hegyre, amelyet Isten lakóhelyéül választott? Ott is lakik az ÚR örökre! [Zsolt 132,13]
Istennek harci kocsija számtalan, sok ezer, ezekkel jön az Úr a Sinairól szentélyébe.
Fölmentél a magas hegyre, foglyokat ejtettél, - embereket kaptál ajándékul, mégpedig lázadókat. Most már ott laksz, URam Isten! [Ef 4,8]
Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk. ( Szela.)
Isten a mi szabadító Istenünk, az ÚR, a mi Urunk kihoz a halálból is.
Bizony, szétzúzza Isten ellenségei fejét, a bűnben élők kemény koponyáját!
Az Úr ezt mondta: Básánból is visszahozom őket, a tenger mélyéről is visszahozom,
hogy lábad vérben gázoljon, és kutyáid nyelvének is jusson az ellenségből.
Látták, ó Isten, hogyan vonultál be, hogyan vonultál be, Istenem, királyom, a szentélybe. [Zsolt 24,7; 2Sám 6,13-15]
Elöl mentek az énekesek, hátul a hárfások, középen a doboló nők.
Áldjátok Istent a gyülekezetekben, az URat, akik Izráeltől származtok!
Élükön jön Benjámin kicsiny törzse, Júda vezetői tömegestül, Zebulon vezetői, Naftáli vezetői.
Parancsolj, Isten, hatalmaddal, isteni hatalmaddal, amellyel értünk munkálkodsz,
jeruzsálemi templomodból: királyok hozzanak neked ajándékot! [1Kir 10,1-10; 2Krón 32,23; Ézs 18,7; 19,21; 45,14; ApCsel 8,27]
Dorgáld meg a nádas vadját, a hatalmasok seregét, a népek fejedelmeit! Tipord el a pénzsóvárokat, szórd szét azokat a népeket, amelyek háborút akarnak!
Egyiptomból követek jönnek, az etiópok Istenhez emelik kezüket.
Ti, földi országok, énekeljetek Istennek, zengjetek az Úrnak! ( Szela.)
Száguld az egeken át, az ősi egeken át. Halld, hogyan mennydörög hatalmas hangja!
Hirdessétek Isten hatalmát, fenségét Izráelen, erejét a fellegekben!
Félelmes vagy, Isten, szentélyedben! Izráel Istene ad hatalmat és erőt a népnek. Legyen áldott az Isten!