Ésa. 59.
Ésa. 59.
A szabadító Isten késik, mert a nép bűnös.
Ésa. 59,1
Ímé, nem oly rövid [rész 50,2.] az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna, és nem oly süket az ő füle, hogy meg nem hallgathatna;
Ésa. 59,2
Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el [5 Móz. 31,8. Siral. 3,44.] orczáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott.
Ésa. 59,3
Mert kezeitek [rész 1,15. Zsolt. 5,7. 10. 12,3. 26,4. 31,19. 59,13. 17,9-11. 26,9.] bemocskolvák vérrel, és ujjaitok vétekkel, ajkaitok hazugságot szólnak, nyelvetek gonoszt suttog.
Ésa. 59,4
Nincsen, a ki az igazság mellett szólna, és nincsen, a ki igazságosan perelne, haszontalanban bíznak és hazugságot beszélnek, [rész 58,4. Zsolt. 7,15. Jób 15,35.] gonoszt fogadnak és vétket szűlnek.
Ésa. 59,5
Vipera tojásait költik ki, és pókhálót szőnek; a ki tojásaikból eszik, meghal, és ha egyre rátapodsz, vipera kél [rész 14,29. 34,15. 5 Móz. 32,33.] ki.
Ésa. 59,6
Pókhálójukból [vers 5. Jób. 8,14. 15.] nem lesz ruha, csinálmányok nem felvehető; cselekedeteik hamisságnak cselekedetei, és erőszak tette van kezeikben.
Ésa. 59,7
Lábaik a gonoszra futnak; [Péld. 1,16.] és sietnek, hogy ártatlan vért ontsanak; gondolataik hamisságnak gondolatai, pusztítás és romlás ösvényeiken.
Ésa. 59,8
A békesség útját nem ismerik, és nincsen jogosság kerékvágásukban, ösvényeiket elgörbítik, a ki azon jár, nem ismeri [Péld. 10,9. 28,18.] a békességet.
Ésa. 59,9
Ezért van távol tőlünk az ítélet, és nem ér el minket az igazság, várunk világosságra, és ímé, sötétség, és [rész 5,30. Ámós 5,18.] fényességre, és ímé, homályban járunk!
Ésa. 59,10
Tapogatjuk, mint vakok a falat, és tapogatunk, mint a kiknek szemök nincs, megütközünk délben, mint alkonyatkor, és olyanok vagyunk, mint a halottak az egészségesek közt.
Ésa. 59,11
Morgunk, mint a medvék mindnyájan, és nyögvén nyögünk, mint a galambok, várjuk az ítéletet és nem jő, a szabadulást és távol van [rész 38,14.] tőlünk.
Ésa. 59,12
Mert sokak előtted gonoszságaink, és bűneink bizonyságot tesznek [Jer. 14,7. Zsolt. 51,5.] mi ellenünk, mert gonoszságaink velünk vannak, és vétkeinket ismerjük:
Ésa. 59,13
Elpártoltunk és megtagadtuk az Urat, és eltávozánk a mi Istenünktől, szóltunk nyomorgatásról és elszakadásról, gondoltunk és szóltunk szívünkből hazug beszédeket.
Ésa. 59,14
És eltávozott a jogosság, és az igazság messze áll, mivel elesett [Zsolt. 12,2. 3.] a hűség az utczán, és az egyenesség nem juthat be.
Ésa. 59,15
És a hűség hiányzik, és a ki a gonoszt kerüli, prédává lesz. És látta ezt az Úr és nem tetszék szemeinek, hogy jogosság nincsen.
Ésa. 59,16
És látá, hogy nincsen senki, és álmélkodott, hogy nincsen közbenjáró; ezért karja [rész 63,5. Zsolt. 44,4. 98,1.] segít néki, és igazsága gyámolítja őt.
Ésa. 59,17
És felölté az igazságot, [Eféz. 6,13-17. 1 Thess. 5,8.] mint pánczélt, és a szabadítás sisakja van fején; felölté a bosszúállás ruháit, mint köpenyt, és búsulással vevé magát körül, mint egy palásttal.
Ésa. 59,18
A cselekedetek szerint fog megfizetni: haraggal ellenségeinek, büntetéssel szorongatóinak, büntetéssel fizet a szigeteknek.
Ésa. 59,19
És félik napnyugottól fogva az Úrnak nevét, és naptámadattól az ő dicsőségét, mikor eljő, [Jer. 47,2. 46,7. 8.] mint egy sebes folyóvíz, a melyet az Úr szele hajt.
Ésa. 59,20
És eljő Sionnak [Róm. 11,26. Ésa. 57,13.] a megváltó, és azoknak, a kik Jákóbban megtérnek hamisságokból, szól az Úr.
Ésa. 59,21
És én ő velök ily szövetséget szerzek, szól az Úr: lelkem, a mely rajtad nyugoszik, és beszédeim, a melyeket szádba adtam, el nem távoznak szádból, és magodnak szájából, és magod magvának szájából, így szól az Úr, mostantól mind örökké!
