Zsolt. 103.
Zsolt. 103.
Hálaadás Istennek a bűnbocsánatért.
Zsolt. 103,1
A [2 Sám. 23,1.] Dávidé.
Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
Zsolt. 103,2
Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi [Zsolt. 18,1. 51.] jótéteményéről.
Zsolt. 103,3
A ki megbocsátja [Zsolt. 32,5. 2 Sám. 12,13.] minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
Zsolt. 103,4
A ki megváltja életedet [Zsolt. 86,13.] a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
Zsolt. 103,5
A ki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul [Ésa. 40,31.] a te ifjúságod, mint a sasé.
Zsolt. 103,6
Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden [Zsolt. 146,7. Róm. 2,6-11.] elnyomottal.
Zsolt. 103,7
Megismertette az ő útait Mózessel; Izráel fiaival az [Zsolt. 147,19. 20.] ő cselekedeteit.
Zsolt. 103,8
Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes [2 Móz. 34,6.] a haragra és nagy kegyelmű.
Zsolt. 103,9
Nem feddődik minduntalan, és nem tartja [Jer. 3,12. 15.] meg haragját örökké.
Zsolt. 103,10
Nem bűneink [Siral. 3,22.] szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.
Zsolt. 103,11
Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.
Zsolt. 103,12
A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
Zsolt. 103,13
A milyen könyörülő az atya [Malak. 3,17.] a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.
Zsolt. 103,14
Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy [1 Móz. 2,7.] por vagyunk.
Zsolt. 103,15
Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága.
Zsolt. 103,16
Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé.
Zsolt. 103,17
De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt [Zsolt. 84,12. 13. Luk. 1,50.] félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain;
Zsolt. 103,18
Azokon, a kik megtartják [1 Kir. 9,4-9.] az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.
Zsolt. 103,19
Az Úr a [Zsolt. 68,34.] mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat.
Zsolt. 103,20
Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, [Zsid. 1,14.] hallgatván az ő rendeletének szavára.
Zsolt. 103,21
Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői!
Zsolt. 103,22
Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!
