Prandau-Hilleprand.
Prandau-Hilleprand.
Német eredetü család, melyből Hilleprand Joachim és Simon testvérek 1579. deczember 17. II. Rudolf császártól birodalmi nemességet nyertek. Hilleprand Pétert „ Prandaui” előnévvel Lipót császár 1674. junius 10. Bécsben kelt oklevelével a birodalmi lovagok sorába emeli czímerbővitéssel; ennek fia, Péter Antal, a m. kir. és a csász. udv. kamarák tanácsosa, 1704. január 3. birodalmi báróságra emeltetett; Ugyanő 1723. jun. 17. magyar honfiusitást nyert Károly Lajos, birod. udv. tanácsos, 1734. márcz. 3. VI. Károly császártól „Prandau nemes zászlós ura és bárója” czímet és birodalmi zászlós uri méltóságot kapott. A család ifjabb ágából származó Ferencz, a.-ausztriai tart. tanácsos, 1779. jan. 17. nyert osztrák bárói rangot. – Czímer: Négyelt pajzs, alulról beékelt ötödik ék alaku udvarral és szivpajzszsal; ebben arany mezőben a birodalmi fekete kétfejó sas, fölötte arany koronával. A nagy pajzs: 1. és 4. fekete mezőben befelé fordult pánczélos alak, fején vörös-struccztollas sisak, baljában (jobbjában) arany markolatu kardot tart, másik kezét csipőjére teszi. 2. és 3. bal-haránt kékkel, aranynyal és feketével vágva; az arany osztály egy levágott, négy csonka águ, fekete fatörzszsel megrakva, mely az ágakon és a törzs hegyén lángol. Az ezüst ékben két kék szarv, mindegyik kivülről három egymás fölötti, tenyérrel kifelé forditott kézzel megrakva. Három sisak; sisakdiszek: 1. (középső) a birodalmi sas; takaró: arany-kék, arany-fekete, 2. a kezekkel kivülről megrakott szarvak közt a lángoló fatörzs; takaró: arany-kék. 3. a kinövő pánczélos vitéz; takaró: arany-fekete. – Vö. M N Zsbk. 1. R. I-399–400; N I . pk. 348.
