Ludvigh – Kossuthnak.
Ludvigh – Kossuthnak.
Brüssel, 1866. julius 18. – 60, rue du Nord.
Édes barátom!
– – – – – – – – – – – –
Miután az éjszakkali viszony oly delicat, nem tudom miért iratja meg Klapka Párisból az Indépendanceba, hogy a sadovai csatában jelen volt, hogy egy volt magyar miniszterrel és négy magyar tiszttel Berlinben jár, sőt egy másik ide való lapba Párisból azt irták, hogy Kl. csinálta a poroszoknak hadi tervét és azért győztek. Megcsinálta az olaszoknak is, de ők el nem fogadták, azért meg is verettek. Ilyesmi csak bánthatja a poroszokat annál is inkább, hogy ott a hadak élén a koronaherczeg és cousinja, illetőleg pedig a király maga áll és magát az olasz hadsereget is bánthatja.
Ellenben hiszem, hogy igen nagy hatásu lehet a lapoknak azon hire, hogy az olasz és porosz kormány a magyar alkotmányt békepontjaiba felvették. Nem az, mi nekünk üdvöt hoz, hanem nyakát szegi az osztrák hazug alkotmányigéreteinek és Andrássy-féle miniszteriumoknak.
Perczel sok bajt fog csinálni. – Nem tudom, mikor vannak lucidum intervallumai, vannak, csak hogy igen rövid idejüek.
Mióta Pesten vele összevesztem – mire ő most már emlékezni sem látszik, – hagyom őt magát beszélni, vagy ismervén bolond napját, kerülöm.
T . . . . a sógornéja irja nekem, hogy nővérével fürdőbe megyen – utjában irta a levelet, – de hogy Kálmán otthon marad, hogy fivére az országgyűlést oda hagyta, mert dolgai úgy kivánták, hogy az idejét ne töltse hasztalanul Pesten stb.
Klapka e napokban megint itt járt, de sem én, sem Sréter nem látta.
Irtam a Honnak egy czikket »egy szerénytelen kérdés« czim alatt, mi végett toborzának Pesten, bele szőttem a porosz békepontot a magyar alkotmány visszaállításáról, az országgyűlés csúf szétoszlatásáról, a választmány elv nélküli §§-airól a közös viszonyok tárgyában. Remélem, hogy fogja adni, miután nem a kormányt, hanem az országgyülést csipdesem.
Ölellek és maradok
változatlanul híved
Ludvigh.
Ludvigh.
