a) 1833 január 22–25 Összefoglaló beszámoló a naponta tartott kerületi ülésekről.
a)
1833 január 22–25
Összefoglaló beszámoló a naponta tartott kerületi ülésekről.
1833 január 22–25
Összefoglaló beszámoló a naponta tartott kerületi ülésekről.
Posony Januar. 25-én.
Mig e napokban fő rendeink az által küldött izenetekkel foglalatoskodtak, a KK. és RRek kerületi üléseket tartottak follyó hólnap 22-ik Napjától a mai napig. Szerteszét Országunkban láttam sok tanátskozásokat, mellyeket a pruritus longvendi, haszontalan viták feletti szavak körében szél nélküli kerék futásra ostorozott, láttam Fay verebb meséjének nem egy két originálját, itt ott mint az alkalom parantsolá, éles tollal is rajzolám életemben, de illy gyülést mint ezen négy napi Circulus, szem nem látott fül nem hallott még, ezen véghetetlen szó semmi felett! a levegőnek ezen paskolása üres hangok lármájával, – valóban hajlandó, igen hajlandó vagyok Veselényivel azt mondani, bosszankodás heve, szégyen pirulás borit el. Ezen kerületi Ülésekről tehát tsak igen keveset, mert ha sokat irnék, tsak hangokat irhatnék értelem nélkül, nem kell azomban közönségesen érteni ezen tsipős igazságot, – mert egy erős minoritás, – azon derék férjfiak kiket leveleinkből már esmerni lehet, itt is tiszteletre méltók maradtak, de a többség, a többség ez a vezért nem ismérve barangoló többség! Dii meliora! 22-ikbe egész napi hartz utánn elhatározák hogy nem várva, mi válasz jő fel küldött izenetjeikre a Fő Rtől, tsak ugyan bé mennek az Urbariáléba,* mert 8 millió embernek fel melegitett várakozása mind a mellett is hogy igen sok követ nyilván ki jelenté hogy nem illő egy törvényhozó test méltóságához a kor szellemére tsak messziről is ügyelni, tsak ugyan meg érdemli hogy más tette vártában ne heverjenek az Ország kép viselői, és igy fen tartván szükség esetére a praeferentialis sérelmekre való vissza léphetés jussát, tsak ugyan el határozák hogy el kezdjenek az Urbarialéba dolgozni, öröm érzéssel mentem el az nap „Harrend der Dinge die da kommen werden”* s imé ütöt az óra 23-ikán el kezdék olvasni az első Articulust,* a liberalis felekezet sőt a nem liberalisnak egy része (mint Nagy mert ő declarálván hogy nem conferál a véget, hogy más auferálja* nem a leg liberálisabb) azt vitaták hogy 2-ik Jóseph 50 évvel ez előtt szabadnak nevezvén a magyar parasztott* 40 óriási évek várakozása után talán nem igen felel meg a kor kivánatinak azon kezdeni a törvényes propositiot hogy libere migrare possit, sőt mint DÓKUS mondá talán hellyesebb lenne arról gondoskodni, hogy sérelem nélkül biztosságban manere possit, azért mindenek előtt azt kellett 1-ő Czikkelyben* törvény erejével ki jelenteni, hogy a magyar paraszt személlyére nézve szabad s ezt BEZERÉDY szerént olly értelemben hogy a munkába veendő szövetkezések a személly szabadságát nem sérthetik, de 26 V[árme]gye ugy vélekedett, itt némelly gyalázat fekünnék, mert az által azt láttzatnánk el esmérni, hogy eddig nem vólt szabad s hogy a személlyes biztosság kérdése majd a Földes Uri ki tsapongásokról szólló czikkelybe fordul elő. Ezen inditvány tehát el vetteték, s 3 napok alatt már az 1-ő t. tz. 6-ik §-ig haladtak, szavak felett órákig visszálkodva, p. o. ha sz[olga] biró vagy al Ispány adjon e uti Levelet az el költöző Jobbágynak sat. s a 6-ik §-ra nézve még is ma azon elv leve győztes hogy ami eggynek szabad száznak is szabad s ha az egész hellység akarjon is el költözni, meg tévén először capacitatio utján Megyebéli Tiszt viselő Urak a marasztás probáját, tsak ugyan mehessen hová akar, mert ha egy Jobbágy nem földhözragadt szólga, száz sem az. – E napok ülései felől tehát tsak annyit mondhatok, hogy azon népnek, mellynek sorsát olly meleg érzéssel viseljük szivünkön, eddig az Urbarialis 1-ő t. cz. minden sora mint egy 1500 ftjába került váltóba. Szavak feletti vitáról, melly rendszerénti Ország Gyüléseken a Concertatio tárgya szokott lenni, kevés érdekest lehetne mondani, hólnap kerül sorompóba az Eris almája, az 1-ő artic. 7-ik §-a, a proprietás kérdése, arról majd többet s bár ha nem vigasztalóbbat, legalább érdekesebbet.*
Az ú. n. úrbéri munkálatot a következő nyomtatványok tartalmazzák: 1. Protocollum consessuum sub-deputationis regnicolaris in re urbariali exmissae. Pest, 1828. 2. Continuatio protocolli consessuum sub-deputationis regnicolaris in re urbariali exmissae, cum proiecto leaum urbarialium pro regno Hungariae et partibus adnexis. Pest, év nélk. 3. Modificationes proiecti legum urbarialium, per sub-deputationem in re urbariali exmissam, propositae. Buda, 1829. A kerületi üléseken a Continuatioban kiadott törvényjavaslatot – helyenkint a Modificationes változtatásaival – tárgyalták meg. (A következőkben: Proiectum.)
Lukács ev. 21:26.
Az I. art. a jobbágy szabadköltözéséről szólt.
Nem tesz engedményt a jobbágynak ha ugyanakkor a kormány súlyosbítja annak helyzetét. (V. ö. 39. l., Lamotte felszólalása.)
A földhözkötöttséget megszüntető 1785. aug. 22-i patensben.
A javaslat eredeti szövege: 1. § Nexus subditelae, prout ex beneficio usufructuationis sessionum colonicalium aut inquilinarium suapte profluit, ita per migrationem aut amotionem colonorum pro cessante declaratur. (Proiectum, 1. l.)
A jan. 22–25-i kerületi ülésekről Kölcsey, VII. k. 98. s köv. l.
