a) 1833 május 2–3 Kerületi ülés. Tárgy: Az Urbariale folytatása. A községi bírák választása. A jobbágyok árváinak gondozása.
a)
1833 május 2–3
Kerületi ülés.
Tárgy: Az Urbariale folytatása. A községi bírák választása. A jobbágyok árváinak gondozása.
1833 május 2–3
Kerületi ülés.
Tárgy: Az Urbariale folytatása. A községi bírák választása. A jobbágyok árváinak gondozása.
A Május 2-án s 3-án Dubraviczky és Császár előlülésök alatt tartatott kerületi ülésben az Előlülő jelentést tőn, hogy Ebergényi, Deák, Comáromy és Bene volt követ urak helyet naplókönyvi Censoroknak scrutinium által Ghiczy, Bezerédy, Vitéz és Novák választattak. – Ezután folytattatván az Urbarium iránti tanácskozás: mint már emlitők,* a községi birák választásának a 7-ik §-usban* előforduló kérdéséig legtöbbnyire minden érdekes vitatás közben jötte nélkül a redactio meghagyatott.* A biró választást* sokan az adóbiztosi tárgyra tartozónak vélék, némellyek azt egyedül a helységre bizatni, mások a földes ur, mások ismét a szolgabiró béfolyásával megtétetni kivánták.
V. ö. 349. l.
Helyesen: VI. art. 1 §.
A törvényjavaslat V. articulusának 3–6. §-a az úrbéri szerződések felbontásáról és megkötésének részleteiről szólnak. (Proiectum, 32. s köv. l., Modificationes, 11. s köv. l.)
A javaslat értelmében a bírót a földesúr jelöltjei közül évente választják a szokott módon. (VI. art. 1. §. Modificationes, 12. l.)
BALOGH azt tartá, hogy ha az úrnak béfolyás engedtetnék a biró választásba, valamint a főispányok a tisztválasztásnál kijátszák a megyét, úgy a földesúr is oly személyeket candidálna, kik a helység bizodalmát nem birják. S azért előbb az úrnak béfolyását elmellőztetni, utóbb azon esetre ha hogy a 3 candidatus közül egy sem birná a helység birodalmát, uj hármat candidáltatni, végre Erdélynek példájára a községnek a candidatiót, az uraságnak pedig a választást engedtetni akarta.
SISKOVICS állandó fizetést kivánt a biráknak adatni, mivel sok helyüt oly terhes ezen hivatal, hogy csaknem kötelen kell a birót fogni, más helyeken pedig minden nap változni kell a birákkal. DEÁK (a volt Szalai követnek öcse, s helyébe választott követ)* azon tapasztalást emlité: hogy compossesoratusban többnyire gyülölség uralkodván, a biró botoztatni szokott, s azért kiváná hogy a birót, vagy hegymestert a Compossesorok sem bottal sem máskép ne büntethessék.* Mire NAGY azon időt közelnek reménylé, hol ítélet nélkül senki sem fog botoztatni. Ő a birákat 3 esztendőre kivánja választatni, máskép a restantia véghetetlen lesz, mellyet némellyik még harmadik előzőjétől is áltvenni kéntelen. Végre megjegyezvén az Előlülő, hogy szabályos utasitásokkal lévén a követek felruházva, a kölcsönös capacitatiónak nem igen légyen helye, voxolásra került a dolog, melynek következésében, Compossesoratusban szolgabiró fogja candidálni a birákat, tiszta uradalmakra nézve pedig a redactio meghagyatott.
Deák Ferenc másodalispánt 1833. ápr. 15-én választotta meg megyéje „közmegegyezéssel és felkiáltással” bátyja, Antal utódjául, aki betegeskedése miatt mondott le.
V. ö. Kónyi M.: Deák Ferenc beszédei, 2. kiadás. Budapest, 1903. I. k. 10. l.
A helység jegyzője választására nézve,* kinek hivatala egészen más tekintetet érdemel, mivel az egyenesen csak a helység szolgája, némelylyek a földesurnak semmi befolyást sem kivántak engedtetni. – HERTELENDY a Nemzetiség előmozditása tekintetéből meghatároltatni javallotta, hogy a jegyzők magyar nyelvben járatosak legyenek, mire azomban NAGY azt jegyzé meg, hogy 12 forint esztendei fizetésért Árva, Trenchin vagy Liptó majd nehezen kaphat magyarul tudó jegyzőket. Több ellenkezések után ezen kérdés is voxra kerülvén, a redactio színtén elfogadtatott.* Következet a biró s notarius elmozdithatóságának kérdése.* Az e felett folytatott tanácskozásbol leginkább a biró s notarius közötti külömbség sült ki, az első minden évben választatván, az utóbbi pedig állandóul megmaradván. – A birót, ugymond NAGY, az úr együt választja a jobbágyokkal, azért különös excessusok miatt, a megyei tisztviselő béfolyásával időközben is el lehet őt mozditani. De másként áll a dolog a jegyzőkre nézve. Oly időket élünk, hol ezeknek béfolyása naprol napra nő. Azért ne legyen a földes úrnak jusa őt elmozditani, hanem ha vét, tegyen az úr, vagy tisztviselő jelentést a megyének, s itt is csak teljes meghalgatása után lehessen őt elmozditani. Ha fogas ember a Notarius, és az úrnak kicsapongásait gátolja, ez teljes erővel iparkodnék elmozditásán. Ha nem fizeti, hagyjon is békét neki. Voksolás által az határoztatott, hogy csak törvényes uton lehessen a notariust hivatalától elmozditani.*
A jegyzőt a javaslat szerint a község választja, a földesúr pedig megerősíti. (Modificaticnes, 12. l.)
Azzal a pótlással, hogy a megye fog intézkedni, ha a földesúr megtagadja a megerősítést. (Iratok, I. k. 299. l.)
A Proiectum szerint a bírót és jegyzőt, ha vétkesek a földesúr elmozdíthatja a megye tisztviselőinek közbenjöttével. (33. l.)
Az elfogadott szöveg szerint tilos a bíró és jegyző megfosztása szolgálatuktól, kivéve ha vétkesek, a jegyző azonban csak birói ítélettel mozdítható el. (Iratok, I. k. 299. l.)
A jobbágyok árváit illető §-ust illetőleg* FEKETE, PÉCHY, DESEWFFY és mások a földes úrra nézve sanctiót kivántak határoztatni, hogy gyámi kötelességét teljesitse. VAY és MARCZIBÁNYI ellenzék, mivel az a földes úrnak nobile officiumával ellenkezik.
A Proiectum VI. art. 7. §-a szerint – a 2–6. § a községi közigazgatásról és a földesúr szerepéről szól – a falu jelöltjei közül a gyámot a földesúr jelöli ki s ez neki számol el évente mérsékelt díj ellenében. Ha a földesúr nem teljesíti a törvények által reá ruházott tisztét, a járási szolgabíró megvizsgálja az ügyet és jelentést tesz a megyének. (Proiectum 34. s. köv. l.)
SOMSICH; Az árvák sorsát szomorunak állitá, hol az úr viseli a gondviselést, kinek töbnyire sem ideje sem akaratja a gondviselésre. Azért is a földes uraság béfolyásával minden helységben egy árvák attyát rendeltetni kivánt. – PALÓCZY inditványára az: „erga moderatam mercedem”, záradék kihagyatattván, – végre midőn a sanctiót sokan ellenzenék – NAGY pártolta a sanctio szükségét, ne hozzunk, ugymond, oly törvényt mellynek miatta megitéltetjük magunkat. Csak azt végezni, hogy ha kötelességének nem tesz eleget a földes úr, az a megyének béjelentessék, a nélkül hogy egyszersmind a büntetés is meg legyen határozva, annyi mint semmi. Ez nem törvény, s ha nem az, min fogja a Fiscus actioját épiteni. Inkább oldozzuk fel ezen kötelességtől a földes urat, s fogadjuk el a Somogyi követ inditványát. Köszönöm én az ily nobile officiumot, mellyet a földes úr, ha terhesnek véli, nem teljesit. Ily törvényt alkotni nevetséges lenne. – Voksra kerülvén a kérdés, a többség arra szavazott hogy stanctiót szükség állapitani.* A mint hogy
Az ápr. 24.-máj. 3-i tanácskozásokról Kölcsey. VII. k. 211. s köv. l.
