b) 1833 julius 25 Országos ülés. Tárgy: [I.] Az urbéri I. tc. befejezése. [II.] Az urbéri II. tc. bevezetése: a jobbágytelek na...
b)
1833 julius 25
Országos ülés.
Tárgy: [I.] Az urbéri I. tc. befejezése. [II.] Az urbéri II. tc. bevezetése: a jobbágytelek nagysága.
1833 julius 25
Országos ülés.
Tárgy: [I.] Az urbéri I. tc. befejezése. [II.] Az urbéri II. tc. bevezetése: a jobbágytelek nagysága.
[I.] Julius 25-én (69-ik) országos ülés a KK és RRnél. Folytatatván az urbarium, olvastaték az 1-ő t. cz. utolsó §-ussa, melly azt rendeli: hogy a jobbágyok és zsellérek gyermekeinek a szabad költözködést, ha abban a szülők is megegyeznek, megtagadni,* vagy bármelly tiszteséges életneme követésétől eltiltani nem lehet. Ezeknek nincs is a földes ur elbocsájtó levelére, hanem csak a Megyei tisztviselő bizonyitására szükségök. Ezen rendelet a házatlan zsellérekre is kiterjesztetik, de ugy hogy kötelezéseiknek eleve eleget tegyenek.
Kimaradt: következőleg mesterség tanulástól. (Iratok, I. k. 268. l.)
BALOGH: Tisztelem én az atyai jusokat, mert ezeknél szebbet sem a természet sem a Status nem ád, de viszonyban áll vele azon kötelesség is, hogy gyermekei boldogságát előmozditsa, lehetetlen tehát az atyai hatalmat oda terjeszteni, hogy fiát ez vagy amaz életnemének elválasztásában gátolhassa. A vallás tárgyában, melly most dicsőségesen nyugszik azt határozták a RR, hogy 18 esztendős koron túl kiki magának vallást is szabadon választhat, ez pedig csak nagyobb tekintetű dolog, mint ez vagy amaz mesterség elválasztása. Egyébiránt is az atyai hatalomnak hatása, annak köre s korlátjai az urbariomba nem tartozhatnak, mert itt egyedül az úr s jobbágy közötti viszonyokról lehet szó, kérem tehát ezen szavakat: „ha abban a szülők is megegyeznek” kihagyatni, s a szülői hatalom kérdését maga idejére halasztani.
K. HORVÁTH pártolja – ha valamelly gyermek természeti ösztönt érez magában valamelly mesterség követésére, s a szülők őtet megakadályozhatnák hogy belső ösztönét követve a hazának hasznos polgárjává váljék, ez egy részről az ember természeti szabadságát gátolná, más részről a status jóvoltával ellenkeznék.
SISKOVICS: Az egész §-ot kihagyandónak véli. De ha hogy azt a RR megtartani kivánják, minthogy az atyai hatalomnak korlátjai vannak, mellyeket itt részletesen felvenni, s elhatározni nem lehet, a Balogh inditványát elfogadja.
NAGY: A természeti jusokat általánosan sanctionálni nem lehet, a polgári társaságban sok korlátoltatik a Status czélja tekintetéből. Egyébiránt itt csak arrol van szó, hogy a jobbágyok gyermekeinek elköltözését a földes ur ne gátolhassa, az atyai meg egyezés csak közbevetőleg emlitetik. Vannak az atyai hatalomnak korlátjai, de ezek majd annak idején s helyén fognak meghatároztatni, itt általánosan kijelenteni nem lehet, hogy a gyermek tehet a mit akar. – Helyesnek látja a §-ust.
BENYICZKY a vélemények egyeztetése végett ezen szavakat javalja substituáltatni: „salva parentali* potestate”.
Kimaradt: legali. (Jegyzőkönyv, II. k. 318. l.)
PALÓCZY ezt kész elfogadni. Mint mindenütt, ugy itt is közép uton van az igazság, – midőn a szabadságot pártoljuk, a zabolátlanságot ne protegáljuk. Nincs a viszketeg eszű gyermeknek jobb barátja, mint édes attya.
Benyiczkynek inditványa MAJTHÉNYI I., SZALOPEK, B. PRÉNYI ismételt ellenzése mellett elfogadtatik.
NICZKY (Vas) a házatlan zsellérek megemlitését semmi öszefüggésben sem látja a jobbágyok gyermekeivel, azért vagy külön pontot kell irántok szabni, vagy még könnyeb lesz ott, ahol a jobbágyak és zsellérek szabad költözéséről van szó, a subinquilinusokat is megemliteni.* Mivel azonban különbség forog fel, minthogy amazokat földes uri elbocsájtó levélre, ezeknek csak magistratualis bizonyitványra van szükségök, az inditvány el nem fogadtatott.
Miután Klauzál felhívta a figyelmet, hogy a § utolsó mondatát úgy lehetne érteni, mintha a házatlan zsellérek gyermekeiket csak akkor küldhetnék más helyre nevelés végett, ha előbb minden adósságukat megfizetik a felszólalók, köztük Czindery és Kölcsey megállapították, hogy a mondat általában a subinquilinusok szabad költözését akarja biztosítani; mivel róluk előbb nem történt említés. Ilyen értelmű külön pont felvételére s az itteni utolsó mondat elhagyására vonatkozó javaslatukhoz fűzte Niczky további indítványát. (Jegyzőkönyv, II. k. 317. s köv. l.)
Eszerint vége lévén az 1-ő t. czikelynek – ACZÉL a szabad adás vevés tekintetéből kérte a földes urat feloldoztatni azon kötelességtől, melly szerint épületre való fát, a jobbágynak ingyen adni tartozott. – Ez a 3-ik t. czikelyre tartozandónak itéltetett.
BALOGHY (Hont) elhatároztatni kéré, hogy a paraszt telken lakó nemes ember, minden nemü adót fizessen. – VAY ellene mond. – A PERSONALIS az inditványt ugyan az adó biztosi munkára tartozónak véli, de azt a comitialis rendel ösze nem férhetőnek itéli, hogy egyik jurisdictio előterjesztése ellen, más jurisdictio protestatioval élhessen. – B. PRÉNYI kötelességének ösmeri az ellenmondást mind annyiszor, midőn constitutionkal ellenkező elvet hall, kijelenteni. – NAGY: Az 1825-ki országgyülésének bizonnyal nem lehet szemére vetni, hogy a constitutiot fel akarta forgatni s még is (a mint ez a Conscriptionalis actákbol ki fog sülni) már elhatározta, hogy a paraszt telken lako nemesek adót fizetni tartoznak, egyedül az országban divatozó különböző szokás tekintetéből azt rendelvén, hogy az országos öszeirás bérekesztéséig maradjon mindenütt a szokás, a mint van.* – BERNÁTH: Akár mit magyaráz követ ur az actákbol, az minket nem kötelez, a magyar nemest csak törvény kötelezi. – MARCZIBÁNYI: Törvény van, hogy a dietán kidolgozott idaea szerint tétessék a Constitutio.* az tehát törvény erejével bir. – A PERSONALIS többszöri figyelmeztetésére hogy ezen kérdés nem idevaló, s hogy bizonyosan még a jelen országgyülésen el fog döntetni, a már már hevülni kezdő vitatások megszüntettek.
Az országgyűlés 1826. aug. 11-i feliratában belenyugodott azon jobbágytelkek összeírásába, amelyeken nemesek élnek, ezeknek azonban, ha eddig sem fizettek adót, éltük végéig biztosítani akarta a mentességet, „magától értetődvén, hogy a szabadságban való élés, a hol mostan gyakoroltatik”, az összeírás benyujtásáig „sehol meg ne háboríttassék”. A szeptember 13-i leirat a mentességet csak azon országgyűlésig engedélyezte, amely az összeírást megvizsgálva, el fogja dönteni, mikor vegye kezdetét a jobhágytelken élő nemesek adózása. (Az országgyűlés Írásai, 663. s köv., 712. l.)
Helyesen: conscriptio.
POSEGA, SZERÉM V[árme]gyék és H[ORVÁT] ORSZÁG követjei kérék törvény által kijelentetni, hogy Horvát és Tót ország az urbariomra nézve semmi különbség alatt nem lesz. – A VERŐCZEI követ ellenkezik; eddig a Sclavoniai urbarium lágyabb volt a magyar országinál, s ő roszszabbá nem akarja tenni a nép állapotját. – Sz. IVÁNYI szerette vólna, ha az inditványt tevők az egyenlőségnek ezen kivánságát minden törvényekre s municipalitásokra kiterjesztenék. – A PERSONALIS ugy véli, hogy ahol részletes módositásokat kivánnak a szólló megyék, azokat in specifico elő fogják terjeszteni, s a többség határozand. – Végre
SZENT IVÁNYI inditványára elhatároztatik, hogy a fő Rendekhez czikkelyenként fog az Urbarium által küldetni, de BÖTHY javallatára a RR ismét csak egészen fogják másod izben felvenni.
[II.] Olvastatik a 2-ik t. cz. bévezetése, melly azt rendeli: hogy miután a helyek osztályozatja s a jobbágy telki állománynak mennyisége az illető urbéri szabályok által már régóta meg van határozva s ezen intézeteken sok osztály s határ rendbeszedés alapúl, ez jövendőre is fen fog tartatni. Ehez képest ugyan azon jobbágy telki állomány, melly a Theresianum urbarium által Magyar és Horvát Országra nézve 1100, 1200, és 1300 ölével számitott bizonyos mennyiségü hóld földekben, s részint kaszállókban megállapíttatott; úgy az is, melly Temes, Torontál és Krassó megyékben minden hóldon számitott 1600 ölével a legelőre nézve is kiszabatott, végre az is, melly az alsó Tót országi három megyékben, név szerint Szerém és Verőcze vármegyékben minden hold földet 2000, minden kaszás rétet pedig 1000 ölével, Posega vármegyékben pedig ugy a földre mint a rétre nézve 1296 ölével divatban vagyon, ugy a belső, mint külső állományra nézve alapul megtartatik.?
MADOCSÁNYI: Fel lévén a jobbágy telki állományra nézve engedélyre* határozva, ezt annál örömessebb teljesiti, minthogy meg van győződve hogy ebből a szegény adózó népre legtöbb jó háramolhat. – Két fő módot lát a szónok, mellyel a jobbágyok sorsán különösebben segiteni lehet; a telekbeli állomány nagyitását, s rajtok fekvő terhek könnyitését. A mi az elsőt (mellyről ez uttal szó van) illeti, ennek ahoz kell szabatva lenni, hogy mind a köz terhek és uri adózások viselésére, mint az ő s háza népe táplálására elegendő legyen. Ennek mind osztályozatja, mind mennyisége ugyan régtől óta meg van állapitva, de minden megye legjobban ösmeri tennen helyzetét, Liptó átlátván, hogy a mostani constitutivum, tekintvén a föld terméketlenségét, s az éghajlat zordonságát, azon teher viselési, és táplálási czélra elégtelen; kivánja, hogy uj hiteles osztályozat tétessék, s a szerint az 1-ő osztálybol 18, a 2-ikbol 20, a 3-ból 24, a 4-ből 30 hóldak adassanak, a rét pedig minthogy öl számra kivetve nincs, ha kétszer kaszálható s 6 esztendőnek középterméséből ki sül hogy 48 mázsa szénát megterem, maradjon a mint volt, különben ez is szaporitassék. Magában értetvén hogy ezen kivánság csak egyedül Liptóra szoritatik. Ennél fogva annak birtokossait arányosan illetvén az engedély, másnak pedig teljeséggel nem ártván, kérését a RRnek teljes figyelmébe ajánlja. – Hasonló inditványt tőn Trenchinre nézve MARCZIBÁNYI.
„engedmények eránt” (Jegyzőkönyv, II. k. 326. l.)
KOCSI-HORVÁTH kivánja a vármegyék jusát feltartani, hogy ha az osztályozat béhozatalától természeti viszontagságok által valamely helység határának minémüsége megváltozott, a mint ez Veszprémben sok helyüt megtörtént, hogy a 1-ae classis határok viz mosásos gödrökké váltak, ezen esetekben a vármegyék a classificatiót megigazithassák. – Hasonlót kért SZÉLL Vas v[árme]gye részéről. GYŐR Vármegye pedig az egész országra uj classificatiót kivánt. Azonban valamint a PERSONALIS, ugy a követeknek igen nevezetes többsége azon véleményben volt, hogy mind azon zavarok ki kerülése tekintetéből, mellyek a 70 esztendős szokás, osztályok és regulatiók által megerősitett Urbarialis osztályozat felbontásából szükségeskép következnének, a régi classificatio megtartása kéntelenségé vált. – Nevezetesen
NAGY leirván, hogy ezen classificationak igazság szerint azon kellene épülni, hogy a telkek az egész országban ugy dolgoztassanak ki, hogy egyenlő értékűek legyenek; meg van győződve hogy ez az egész országra nézve legnagyobb szerencse lenne, megszűnnék az adó bizontalansága s egyenetlensége, s csak azt kellene majd az adóra nézve elhatározni, hogy mennyi fizetessék egy telektől. Ezt azonban a pium desideriumok közé számitja, s bár a fenálló classificatio annyira van a tökéletességtől, mint egyik polus a másiktol, bár égbe kiáltólag igazságtalan is, még is mindent fel vévén bajos lenne tőle elállani, és azért az apróbb változtatásokkal is fel kell hagyni, következőleg a fentebbi vármegyék inditványait sem pártolhatja. Ha ők a mostan meglévő telkek számát megtartani, de a telekbeli állományt feljebb emelni, s a hijányt majorsági földeikből pótolni akarnák, nem lenne ellenvetései, de ők a prestatiokat, az az a telkek mennyiségét akarják leszállitani, s ez által adó tekintetében az ország többi részeit terhelni. Kivánságuk tehát az egész országot érdekli, s igy ő egyezését nem adhatja. – Erre MARCZIBÁNYI megjegyzé, hoay az adónak portális kivetése nem telek számhoz, hanem föld és rét számhoz szokott alkalmaztatni, ezeknek mennyisége pedig meg marad a mint vólt, s igy a többi megyékre nézve semmi terheltetés sem következhetik.
NICZKY (Vas): Maga az országos küldötség, magok a KK és RR elösmerik, hogy az osztályozat hijányos,* – hijány annyi mint igazságtalanság, ez pedig nem lehet a törvénynek alapja. Miután tehát itt valamelly vármegye hitelesen jelenti, hogy kebelében ezen classificatio mellet a jobbágyság semmivé lesz, miért ne lehetne azt neki megengedni, ami senkinek sem árt, s csak a jobbágynak használ? t. i. hogy uj regulatiok alkalmával szabad legyen az itt országosan megállapitandó classisok közül a körülmények szerint választani.
Protocollum consessuum sub-deputationis regnicolaris in re urbariali exmissae. 11. l.
GR. ANDRÁSSY pártolja, mert a törvénynek igazságon kell épülni. BERNÁTH ellenben amabilis confusionak nevezvén a divatozó rendszert, mindennél nagyobb zavart látna abbol következni, ha meg hallaná a nép, hogy falurol falura uj mérés fog történni. – E szerint az emlitett inditványok elvettetvén a classificatio ujra helybe hagyatott. BÉKÉS, BARS, ZEMPLÉN, BIHAR és más számos vármegyék a réteket szintén öl számra megállapitatni kivánták, az egyember vágó calculust igen önkényesnek, és bizontalannak tartván. – GR. ANDRÁSSY ezt a minőségtől, s nem a mennyiségtől függőnek, s azért a ölekre való ki vetést lehetetlennek itélte, – s ezen inditvány is félre vettetett. DÓKUS óvást tett, hogy a megállapitott classificatio mellet is, a palatinalis porták felosztásában a telkek egyenlőknek ne vétessenek.
SZALOPEK Posega vármegyére nézve azon észrevételt teszi hogy ott királyi rőf (ulna regalis) számra tétetvén az urbarialis mérés, Posega Vármegye el tévesztette a számolást, és 1393 öl helyett 1296 öllel méretett minden holdat, kérvén az adózóknak ezen rövidségét megszüntetni, s a kerületi szerkeztetésben foglalt 1296 öl helyet, az országos szerkeztetésben* lévő 1394 öleket megállapitatni. – POSEGA vármegye követei azt veték ellen, hogy nállok minden mérések, s regulatiók e szerint tétettek, azt tehát véghetetlen zavar nélkül megváltoztatni nem lehet. – PÉCHY ugyan ezt inkább abususnak, mint ususnak tekinti, s ugy hiszi még az eddig szenvedett kár iránt is lehetne keresetjök a jobbágyoknak. – Mindazáltal a szokást vévén a többség mind ezekben alapnak, POSEGA vármegye eddigi szokásában meghagyatott. – Végre
Modificationes, 4. l.
ASZTALOS tudatja a RRkel, hogy Marmarosnak egy részében az extravillanum, nincs az intravillanumtol elkülönözve, hanem egész állományát bé keritve egy tagban birja a jobbágy, s minden esztendőn használja, azért is csak felét kapta ki a classificationalis mennyiségnek, kérvén ezen szokást fel tartatni. – PÉCHY ezt igazságtalannak tartja, másként az következnék, hogy törvénybe menvén a Commassatio, ahol egy tagban fog a jobbágynak a segregationalis idaea szerint magános használás végett telekbeli állománya kiadatni, mindenütt felével kéntelenitetnék beérni, a mit bizonnyal a Marmarosi követ sem kiván. – ASZTALOS ugyan oda magyarázta magát, hogy azért megvan illetőségének másik fele is, de azt legelő gyanánt használja, – kivánsága mindazonáltal el nem fogadtatott, s a kerületi szerkeztetés, minden változás nélkül jóvá hagyatott.*
A július 25-i, 69. országos ülés hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, II. k. 314. s köv. l.
