b) 1834 április 28, 29 Országos ülések. Tárgy: A jászkun és hajdú kerületekről szóló VIII., a szepesi városokról szóló IX. és a...
b)
1834 április 28, 29
Országos ülések.
Tárgy: A jászkun és hajdú kerületekről szóló VIII., a szepesi városokról szóló IX. és a tárnokszékről szóló X. tc. Vita a tárnokszék eltörléséről.
1834 április 28, 29
Országos ülések.
Tárgy: A jászkun és hajdú kerületekről szóló VIII., a szepesi városokról szóló IX. és a tárnokszékről szóló X. tc. Vita a tárnokszék eltörléséről.
A KK és KR pedig az ítélő székek elrendezésében szakadatlanúl folytatják üléseiket.
April 28-án a 184-ik* ülésben, miután a Jász Kunsági itélő székekről szólló t. czikely azon §-ussának, melly a nemesek iránt kivételt teszem (lásd 120-ik számu levelemet)* April 26-án voxok töbségével lett kihagyatása iránt MARCIBÁNYInak azon óvása, hogy ezen kihagyás, a Jászkunsági nemesek állapotjának a közpolgári tárgyakban előfordulandó rendszeres felvételét semmikép se korlátozza; köz akarattal a napló könyvbe iktattaték,* – a Hajdu kerület itélő székeire nézve pedig a kerületi javallat mindenekben jóváhagyatott,* – a Szepességi XVI városok iránt már harmadizben újultak meg az élénk vitatások, mellyeknek azonban következésök most is csak az lőn: hogy országos sérelemnek lévén már elfogadva ezen városoknak Szepes megye hatósága alól lett kizárása,* addig mig a kérdés a Publico politicumban terjedelmesen előkerülne, az eddigi országos végzés nyomát követni szükségesnek itéltetett, s azért a feljebvitel azon városok tanácsátol a megye törvényszékére, onnan pedig a K[irályi] Curiára rendeltetett. Teljes épségben maradván szükség esetére a viszalépés szabadsága.* A kir. városok közül többen most is sürgeték, hagyassanak meg a hazának azon 30,000 hasznos polgári érdemeik által szerzett kiváltságos állapotjokban, különben egy privilegiumnak megszüntetése más privilegiált osztályok állását is bizontalanná teszi. – Erre B. PRÉNYI azt felelé hogy ő nem tekinti másnak a XVI városok kiváltságát, mint a közép századok zavarjai között becsúszott viszaélésnek, hogy pedig az ily törvényel ellenkező kiváltságoknak eltörlését a törvényhozó hatalom ez előtt is gyakorlotta, erre világos példát nyujt azon törvény* melly Visegrádnak az ország törvényeivel ellenkező privilegiumait megsemmisitette. Mire RAGÁLYI azon óhajtását nyilvánositá, hogy a kiváltság eltörlése másokra na húzzon maga után oly szomorú következéseket, mint Visegrádra húzott, melly egy pár századok előtt hatalmas népes város volt, most pedig ha várának nem látnánk szomorú romjait, azt sem tudnánk, hol állott hajdan Visegrád!
Az eredetiben tévesen: 183-ik.
V. ö. Országgyűlési Tudósítások, II. k. 645. s köv. l.
Marczibányi meg akarta akadályozni, hogy a jász és kún kerületekben élő nemesek a helybeli tanácsok, tehát polgári hatóság ítélkezése alá kerüljenek; ezért kívánta a kérdést a publico-politicum tárgyalása alkalmával eldönteni s felfogását az alsótábla egyetemlegesen helyeselte. (Jegyzőkönyv, VII. k. 292. s köv. l.)
Iratok, II. k. 343. s köv. l.
A 16. szepesi városnak a megyétől független helyzete 1790-től kezdve szerepelt az országgyűléseken. Az 1807-i országgyűlés dec. 2-án külön felirattal terjesztette az ügyet, mint gravament az uralkodó elé, kérve a városok bekebelezését s elvben kedvező választ kapott. (Ez országgyűlés Írásai, 475. s köv., 517. s köv. l.; l. még az 1825/7-i országgyűlés Írásai, 1245. s köv. l.)
Az országgyűlés azon joga, amelyet tárgyalásai kezdetén fenntartott magának, hogy az uralkodó elé terjesztett határozatát megmásíthatja, ha a kérdés újabb tárgyalásánál más belátásra jut.
1498:39. tc.
Ezen kérdésnek a kerületi szerkeztetés jóvá hagyásával lett eldöntése után következett a Tárnok székről szólló 10-ik t. cz.*
Iratok, II. k. 345. s köv. l.
Minthogy a Personalisi szék és a 7 bánya városok itélő széke a szerkeztetésben eltörültetni javaltattak.
SZUMRÁK Beszterczebányai követ ezeknek megtartását kérte. Eddig a bánya városok helybe könnyü, olcsó s közelégedést nyert 2 törvényszékkel birtak, mind kettőnél magokhoz hasonlók által (judicio parium) itéltettek. Ennek helyébe egyformaság tekintetéből távolab s kölcségeseb feljebviteli széket állitani helyes nem lenne. Alkotmányunknak elve és szelleme különben is nem az egyformaságban áll, sőtt a kiváltságok különböző voltabol eredő intézkedési különbség legjobban megegyez alkotmányunk lelkével és ha csakugyan nem szent és nem sérthetetlen a kiváltság, vagy minden privilegiumot el kellene törülni, vagy azokat, mellyek a köztársaságra káros következésüek. Az elsőt az egész alkotmány szertedúlása nélkül tenni lehetetlen, a másod rendbeliek sorába nem lehet a bánya városokét számitani, kiket az ország rendei gyakran különös pártfogásukra méltattak. De ha csak ugyan mindezeknek ellenére a bánya városok privilegiumainak temetését lenne kéntelen szemlélni, azon esetre sürgetőleg esedezik a RR előtt, anomalia helyett még nagyobb anomaliát ne állitsanak és hogy ha a 7 bánya városok itélőszékét, hogy ha a Personalisi széket anomaliának tartják, s igazság szolgáltatási egyformaság tekintetéből eltörülni kivánják, törüljék el a Tárnok Széket is, mert ez még nagyobb anomalia, s határozzák azt, hogy a királyi, és bányavárosoknak minden perei különbség nélkül a királyi Curiára appelláltassanak, s ezen esetre ugy a királyi, mint a hétszemélyi táblához a negyedik rendből is két két tag neveztessék.
BEZERÉDY: Minden feltétel nélkül a Tárnokszéknek is eltörlését, s a királyi városokbeli perek felsőb biróságának a kir. Curiára ruháztatását hozza inditványba. Inditó okok gyanánt előterjesztvén: a törvénykedés rendszerének egyszerüsitését, az igazság kiszolgáltatása elveinek egységét, az elkerülhetlenül nem szükséges itélőszékek eltörléséből eredendő költség kimélést, továbbá azt, hogy elvétetvén a K[irályi] táblátol az első folyamodási biróság, az ezentúl munkával szerfelett halmozva nem lesz, különben is a büntető ügyekben, a Septemviratus pedig minden városi perekben eddig is itéltek, – ide számitja hogy egyszemélybe több hivataloknak öszehalmozása nem czélirányos, s a Tárnoknak, ha önállású hatóságába visszatétetik, a biróskodásra nehezen marad ideje. Felszóllitja továbbá a RR figyelmét azon iparkodásra hogy a municipalis hatóságok fentartása, sőt kiképzése mellet a nemzeti egyesülés eszközöltessék,* s ezen szempontbol kifejti a jelen s hajdan közötti különbséget, melly szerint akkor, midőn a Tárnokszék létesitetett, hazánkban az elkülönözés lelke uralkodott, s mindenki különös törvényekre iparkodott, századunk szelleme ellenben az érdekek egyesitésében áll. Végre inditó okúl hozza fel azt is hogy a k[irályi] városok a kamarai függés minden maradványai alól, s minden tekintetbe feloldoztassanak, s eként a honnak köz javára független önállásra jussanak. Egyébiránt azt, hogy közülök is választassanak a Curia tagjai közé, a Tárnokszék megszüntetéséből igen természetesen következőnek itéli.
„mire a felsőt biróságnak egyesitése kétség kivül hathatós rugókat foglal magában.” (Jegyzőkönyv, VII. k. 317. l.)
VÁGHY jelenti hogy küldői ezen részesitést tették a Curia felső biróságának feltételéül. Ő tehát ujitja azon kérelmet hogy illő arányban a polgárok is kapjanak széket a Curiánál. Emlékezteti a RRket, hogy 2-ik Leopold király ön maga terjesztvénybe tette 1790-ben hogy a nemteleneket a hivatalakbol kizáró törvények eltörültessenek, mire az ország rendei közös értelemmel azt felelték, hogy a köz jó igen is megkivánja, hogy a hivatalok különbség nélkül azoknak adassanak, kik reá alkalmatosak.* Figyelmezteti a RRket hogy ámbár az ily kizárások más országokban is divatoztak, de a miveltség, s a közjónak helyes értelme mind azokat annyira megszünteté, hogy Magyarországot kivéve nincs Europában tartomány, mellyben az erény és értelem előtt, ha csak nemes levél nem járul hozzá, az előmenetel utja be lenne vágva.
A királyi propozíciók 11. pontját és az országgyűlés 1790 dec. 10-i feliratát l. az 1790/1-i országgyűlés Iratai (Acta) 260., 412. s köv. l.
BUJANOVICS elhatározottan a Tárnokszék eltörlésére nyilatkozik – HAVAS a Vághy inditványának elfogadására reménységel nem lévén, s ha elfogadtatnék is biztositást nem találhatván, a réginél kiván maradni. – Igy KRICSKE, is ki azonban a Sedes Tavernicalis nevezetet Tabula Jud[icia]ria Civitatum nevezettel kivánja felcserélni.
A Tárnokszék eltörlésére voxoltak Tolna, Somogy, Bihar, Zemplén, Pest, Bács, Békés, Borsod, Zólyom, Esztergom, Beregh, Vas, Mármaros, Csanád, Arad, Győr, Nógrád, Szathmár, Mosony, Bars, öszesen 20 vármegyék, az előadott okokon kivül leginkáb az által indittatván hogy a melly okok szolgálnak a Personalisi Szék eltörlésére, szint azok szolgálnak a Tárnokszék ellen is. A fentirt vármegyék Bácsot és Bereghet kivéve azt is pártolák hogy a Királyi Curiához a polgári rendből is tagok neveztessenek. A töbség azonban a Judicium parium elvét úgy magyarázva hogy a mint a nemesnek csak nemes birája van, ugy a polgárnak is polgár birája legyen, a Tárnokszéket továbbá is meghagyta, s igy a másik inditványt is elmellőzte.
April 29-én a 185-ik* országos ülésben folytattatván a Tárnokszék iránti törvényczikkely visgállata, BEZERÉDYnek azon javallata, hogy a Tárnokszéknek külön előlülője legyen, s ezen tisztet a más foglalatosságok által elvont Tárnok ne viselhesse, – továbbá HAVASnak azon kivánata hogy a tárnoki birák állandókká ne tétessenek, hanem mint eddig időszakonként a városok által küldessenek, ekép vélvén ezen itélőszéket ahol megóvatni hogy a bureaucratismus hibáiba ne essék. – VÁGHYnak azon ellenvetése, hogy a 12 szám költség tekintetében is szerfelett nagy – továbbá SISKOVICSnak inditványa: hogy a városok azon jussokban, melly szerint eddig magok küldötték a Tárnokszékhez biráikat, továbbá is fentartassanak, – végre a BUDAI KÖVETEKnek azon kérelmök hogy a Tárnokszék Pestre által ne tétessék, hanem Budán hagyassék; mindezen javallatok elmellőztettek, s a szerkeztetés szerint megállapitatott: hogy a Tárnokszék állani fog az előlülő tárnokmesterből, a helyettes előlülő altárnokbul és 12 állandó táblabirákbol, kiknek kinevezésök úgy történik hogy minden város egy tagot ajánland ő felségének, ki is ezek közül nevezi ki a 12 táblabirákat, és szint ezen módon tölti bé a megüresült helyeket. Ezen itélő szék Pesten fogja üléseit tartani. – Ellenben hoszas vitatásra adott alkalmat
Az eredetiben tévesen: 184-ik.
NICZKY Vas Vármegyei követnek azon inditványa, hogy ő felségének a candidatiót nem a városi magistratus vagy választott polgárság tegye, hanem az egész község szabad szavazatja járuljon az előterjesztéshez. – A királyi Városok közül VÁGHY úgy nyilatkozott hogyha csupán azon elvet akarják itt a RR kimondani hogy a ki proponáltatik, az a köz bizodalmat birja, nincs ellenvetése, de a választás modalitását minden tekintetben a Publico-Politicumra halasztatni kivánta. – A PERSONALIS és mások leginkáb azt vetették ellene az inditványnak, hogy midőn a városi tanácsrol mint első biróságrol volt szó, ezen inditványt SOMOGY V[ÁRME]GYE KÖVETJE már megtette, de az voxok töbségével a publico politicumra halasztatott. A többség azonban ezen kérdést amattol egészen függetlennek itélte, azon oknál fogva: mivel amott egy már fenálló rendszer megváltoztatása, itt ellenben egy egészen új intézet alkotása forog kérdésben, mellyet ellátás nélkül hagyni nem lehet, – és igy Vas vármegye inditványa el is fogadtatott ily formán: quaelibet Civitas liberis sufragiis proponet.* A Civitas szó felett, nehogy az balmagyarázatra adjon alkalmat, némi vitatás kezdett eredni, de azt a k[irályi] városok követei közértelmöknek azon kifejezésével nyugtatták meg, hogy a Civitas szó alatt nem is lehet mást érteni mint a mit a törvény is mond, t. i. hogy Civitas est Civium unitas.*
„quaelibet regni partiumque adnexarum civitas unum individuum liberis suffragiis … proponet.” (Jegyzőkönyv, VII. k. 353. l., Iratok, II. k. 346. l.)
Hármaskönyv, III. 8.
