Ügyünk diadalát nem kirekesztőleg annak szentsége és igazságossága döntendi el hanem eldöntendi az álgyúk és fegyverek hatalma. Azért fegyvert, álgyúkat kell teremteni minden áron és minél többet, hála Istennek, ki a fegyvert forgassa, ki az álgyút elsüsse, hazánk szükséget nem lát, s bízvást elmondhatjuk, hogy annyi katonánk van, a mennyi fegyvert adni tudunk. Apróbb, lőfegyverek iránt a kormány már többfelé és régóta intézkedett, s végre a fegyvergyár is kezd hivatásának megfelelni, mióta fölötte az állomány szemei őrködnek. De a hadviselésnek, a diadalnak legfőbb tényezője az álgyútelepek, ezeknek előállítása tehát az egyik feladat, melyet a honvédelmi bizottmány magának kitűzött, kivált miután tüzéreink ügyességét maga az ellenség is bámulja. A kormány tehát intézkedett, hogy a honnak arra alkalmas helyein álgyúk öntessenek és fúrassanak mind vasból, mind pedig más érczből és mind az öntéshez megkívántató különféle fémek közt az ón (Zinn) is nélkülözhetetlen: felszóllíttatik minden honpolgár, Zinnedényeinek, vagy bármily, ez anyagból készült szereinek a fenérintett czél elérése végetti beszolgáltatására. Az állomány kisebb mennyiségeket is szívesen fogad, sőt kész fontját egy pengő forintjával beváltani. A beszolgáltatandó ón pedig elfogadtatik s illetőleg beváltatik Budapesten az arany és ezüst váltó hivatalnál, más nagyobb városokban a létező sóhivataloknál, valamint a különböző vidékeken működő k. biztosok által kijelölendő helyeken, honnan aztán ismét ide szállítandók. Ezen felszólítás közlésére a más hírlapok szerkesztőségei is megkéretnek.
Az ón (Zinn) beszolgáltatása iránti felszólítás a holnaputáni Közlönyben fognak megjelenni, osztályfőnök urat kérem, a budapesti arany és ezüst váltó hivataloknak, nagy városokbeli sóhivataloknak odautasítására, hogy az ajánlandó mennyiséget elfogadják s illetőleg be is váltsák.