407. Budapest, 1848 december 5. Kossuth rendeletei a honvédsereg egészségügyének szabályozásáról.
407.
Budapest, 1848 december 5.
Kossuth rendeletei a honvédsereg egészségügyének szabályozásáról.
Budapest, 1848 december 5.
Kossuth rendeletei a honvédsereg egészségügyének szabályozásáról.
A honvédelmi bizottmány Budapestre, mint középontra, hova részint, honvédzászlóaljak alakítása végett az ujonczok ezrenként sereglenek, részint a nemzet több helyén harczoló seregeiből a hazának hű fiai majd sebesülten majd a harcztéren megbetegedve, gyógyítás végett hozatnak, különös figyelmet kíván fordítani arra nézve, hogy a betegek ne úgy mint a f. évi 2974/e szám alatt kibocsátott rendelet előtt történt, * henem úgy legyenek minden tekintetben ellátva mikint azt a Nemzetről, mellynek függetlenségéért fájdalmaikat szenvedik, jogosan követelhetik, s mikint a Nemzetnek e tekintetben gondoskodni szent kötelessége. És miután e részben a legbotrányosabb mulasztások tapasztaltattak, a honvédelmi bizottmány elnöke nem vélt a rendszerek vizsgálatával bibelődhetni, hanem rögtönös intézkedéseket tőn.
A nov. 18-án kiadott rendeletet l. előbb, 314/f sz. alatt, 489. l.
Budapesten szükséges számú kórházak, szállítási és lábbadozó betegek számára kívántató intézetek szükségeltetnek.
Ezekben mind a gyógyítás, mint politiális rendtartás szempontjából, a legszigorúbb, leglelkiismeretesebb rend kell, hogy legyen.
És ennek a dolog természeténél fogva rögtön kellett történni.
Miután azonban a legszorgosabb intézkedések megtörténtek, a bizottmány tudomást szerzett magának a hitvataloskodási rendszerről, s nehogy hatósági összeütközések történjenek, mellyekre a szükség első perczében tekinteni nem lehetett, következők rendeltetnek:
1-ör. A polgári orvosi dolgokat a Kereskedelmi Ministerium által negszabott működési szabályok szerint Sauer országos főorvos viendi.
A tábori orvosi ügyeket tábori főorvos Stahly Ignácz.
Mind ketten, szakmájukért függetlenül, egyik a másikért, a kormánynak felelősök.
2-or. Ahány nagyobb katonai kórház Budapesten van, nem értve a kissebbeket, mellyek a legközelebbi kórházhoz lesznek helyeztetésük szerint csatolandók, annyi rendes főorvosra van szükség.
Világosan kijelentvén; hogy ezen rendes főorvosok, nem felügyelőség, hanem intézőleg, munkálólag, mindenütt ahol kell, cselekvőleg fogják a rájuk bízott korházat s azon épületnek, mellyben a kórház van, egész egészségi politiális ügyét igazgatni.
Ezen főorvosok mindenről, mi a gyógyítás köréhez tartozik, rend, hű és szorgalmas ápolás és tisztaság sat. tekintetében felelősök.
Ebből természetesen következik, hogy alorvosokat, szóval azon személyzetet, mellyel a gyógyítási működést véghez viszik, tudtuk, beleegyezésük nélkül rájuk tolni nem lehet.
És azért ők közvetlenül csak az országos tábori főorvostól függvén, ha kötelességüket mulasztanak, az országos tábori főorvos az, ki kötelességük hű teljesítésére őket meginteni, sőt szorítani, s ha ez sikertelen maradna, a kormánynak elmozdítás végett bejelenteni van jogosítva, a tábori főorvos ezen felügyeletén kívül senki más orvosnak a kórházi főorvos ügyeibe avatkoznia nem szabad.
Különben a tábori főorvos a rendes kórházi főorvos előterjesztese nélkül osztály- és alorvosokat nem nevezhet, s ha az előterjesztettek közül nem nevezni okai volnának, újabb előterjesztést fog kívánni, de a nélkül nevezni semmi estben, mert a felelősség azoknak ismeretével feltételeztetik, a kikért a felelőség a rendes főorvoson fekszik.
Végre a rendes kórházi főorvosok rangja századosi, fizetése havonként 80 pft, az alorvosoké pedig főhadnagyi lesz.
Fogalm. Kossuth kiegészítéseivel. O. Lt. OHB. 1848: 4685.
Ugyanezen a napon Kossuth már konkrét intézkedéseket is tett a katonai egészségügy megjavítására. Stáhly tábori főorvoshoz intézett rendeletében gondoskodott a tábori kórházak orvosi személyzetenek kinevezéséről:
Fő orvos urnak f. évi nov. 26-áról 147-ik szám alatt kelt a 4 katonai kórházakba Sauer országos főorvos ur által rendszeríteni ajánlott 4 igazgató fő orvosokra vonatkozó véleményeire ezennel válaszolom:
Hogy a Sauer főorvos ur által ajánlott s már hetek óta a kórházakban működő igazgató orvosokra nézve az előterjesztést helyesli – megjegyzi azonban: mikép ezen nem csupán felügyelők, hanem intézőleg és működőleg igazgató orvasok lesznek, nemcsak a kórházra, hanem az egész laktanyai egészségi ügyre nézve.
Hogy továbbá nem őrnagyi, hanem századosi ranggal s 80 pft havi fizetéssel, az osztály főorvosok pedig hadnagyi czímmel és illetménnyel lesznek felruházandók.
Dr. Obonyaira nézve különösen megjegyzem, hogy őt, miután az akkori sürgős körülményeknél fogva igazgató fő orvosul a Károly laktanyába kineveztem, ezen állomásban minden esetre meghagyatni kívánom. *
Obonyai kinevezésére l. a 315/c sz. aktát, 493. l.
Fogalm. Kossuth kiegészítéseivel. O. Lt. OHB 1848: 3873.
Ugyanabban a tárgyban a hadügyminiszternek is írt dec. 5-én Kossuth visszautasította Mészárosnak ezt a véleményét, hogy az igazgató főorvosok fölöslegesek, az ezredorvosok is jól el tudják látni ezt a munkakört:
Minister urnak folyó hó 3-áról 8796-ik szám alatt kelt, a katonai kórházakban rendszeriteni czélzott igazgató főorvosokra vonatkozó véleményére, miszerint azokat nélkülözhetőknek tartja, azért mert az általuk teljesítendő hivatásnak az ezredi főorvosok és katonai parancsnokok is megfelelnek, a honvédelmi bizottmány ezennel válaszul adja:
Mikép teljességgel nem jól van Minister ur a dolgok minkénti állásáról értesitve, ha azt hiszi, hogy katonai kórházakban rend volt addig, míg az egészség ügyét az ezredi orvosok és katonai parancsnokok vitték.
Tessék meggyőződve lenni, hogy ha jó rend nem is, de ha csak mesziről közelítette volna meg fenebb említett kezelés azt, amit rendnek nevézünk ha az ezredi orvosok és katonai parancsnokok igazgatása mellett a katonai kórházakban a beteg ujonczok szerteszét a folyósókon nem hevertek, s ezen kebel lázasztó helyzetben rakásra nem haltak és büszhödésbe nem mentek volna a nélkül, hogy orvost csak láttak volna is, a honvédelmi bizottmány bizonyára nem rendelte volna a kórházakba a most működő igazgató orvosokat.
Teljességgel nem jó renddel mentek tehát az orvosi dolgok a kórházakban, sőt a legbotrányosabb s legvétkesebb hanyagság és lelkiismeretlenség követtetett el, annyira, hogy a honvédelmi bizottmány ezennel hivatalosan szólítja fel Minister urat, hogy azon egyéneket, kik ilyeneket történni engedtek, a bizottmánynak feljelenteni ne terheltessék a végre, hogy irányukban a honvédelmi bizottmány érdemök szerint eljárhasson, egyszersmind az iránt is értesíteni a bizottmányt, hogy Bé doctor milyen hivatalban van?
A mi pedig a tábori orvoslási rendet illeti, ha meggyőződni kivan Minister ur, mikép az minden criticán aluli, szíveskedjék tüzérhadnagy Báró Kempelent meghallgatni, ki a csatában lábát vesztvén, ha privát könyörületességre nem talál, elvész a legvétkesebb, leglelkiismeretlenebb orvosi hanyagság miatt. *
V. ö. Kossuth előző napi levelével Balassa egyetemi tanárhoz Kempelen hadnagy ügyében, 406/f sz. alatt, 644. l.
És erre nézve az illető orvos hasonlókép szinte feljelentendő.
Mind ezeknél fogva a honvédelmi bizottmány legszentebb kötelességének ismervén gondoskodni arról, hogy a nemzet függetlenségi harczában megsérült, vagy betegült hő hazafiuk úgy ápoltassanak, mikint azt a nemzettül jogosan követelhetik, a tervezett igazgató főorvosokat, kik nem csupán felügyelők, hanem intéző és cselekvő orvosok leendenek, rendszeríti, s nem őrnagyi hanem századosi ranggal és havonkint 80 pft fizetéssel, az alorvosokat pedig főhadnagyi czímmel és illetménnyel ruházza fel.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1848: 4546.
Mellette: 1. Sauer Ignác «ország főorvos» nov. 25-én a hadügyminisztériumhoz; 2. Stáhly levele nov. 27-éről Mészároshoz; 3. Mészáros dec. 3-i átirata az OHB-nak: nem tartja szükségesnek a Sauer indítványozta négy külön felügyelő orvosnak őrnagyi ranggal leendő alkalmazását a katonai kórházaknál.
Ugyanerről a napról Kossuth még az alábbi átiratott intézte Mészáros hadügyminiszterhez:
Méltóztassék hadügyminiszter ur Dr. Obonyai Károly laktanyai igazgató főorvos visszavárólag idemellékelt jelentéséből megérteni, mennyire károsok egészségi szempontból a nevezett laktanya 1-ső udvarbani korcsmák és sörház.
A honvédelmi bizottmány helyeselvén tudósító orvosnak abbeli véleményét, miszerint ezen korcsmák eltörölendők – eltöröltetésüket elrendelte megkeresvén ezennel hadügyminister urat, hogy ezen rendelet foganatba vétele iránt intézkedni ne terheltessék.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1848: 4683.
