416. Budapest, 1848 december 7. Kossuth levele Csányinak a tábor kérdéseiről és a Béccsel való megegyezés feltételeiről.
416.
Budapest, 1848 december 7.
Kossuth levele Csányinak a tábor kérdéseiről és a Béccsel való megegyezés feltételeiről.
Budapest, 1848 december 7.
Kossuth levele Csányinak a tábor kérdéseiről és a Béccsel való megegyezés feltételeiről.
Pest decemb. 7. 1848.
Tisztelt Barátom!
Több rendbeli leveleidre kellene, s pedig hosszabban, válaszolnom, lehetetlen. * Millió a dolog. Mindenünnen rosz hír. Hurbán beütött Trencsinbe, ha lehet; segítsetek ellene valamit, de semmi esetre nem úgy, hogy pozsonyi állástok veszélyesen gyengüljön. Csak 6 ágyu (ha még van feles) s két compania a trencsini defilée védelmére, hova Rutkaynak zólyomi zászlóalja is vonulna; Beniczky Lajost is oda utasítom zászlóaljával. Ezer felé kell – nem vagyok isten.
Az OHB iktatókönyvben Csányi nov. 30-i és dec. 1-i levele van iktatva 4274. ill. 4275. sz. alatt, tartalmuk ismertetése nélkül; az iratok közt azonban nem találhatók.
Csanádynak, vagy miként hívják a fiók mondur-depot felügyelőjét, mond meg, hogy elkergetem, ha pontosan nem teljesíti azon parancsomat, hogy gyüjtelékének létszámát nekem minden héten pontosan beküldje.
Téged is kérlek, mint Görgeyt kérem, küldjétek már egyszer be, mire van hadseregeteknek szüksége, mert Te is csináltattál erélyes buzgalmad szerint sokat, Lukács is írja, hogy sokat küldött, én is küldök, s aztán úgy hallom, hogy Ti leküldétek Komáromba, hol az attilákat egy ottan falak közt lévő; tehát az attilákat könyebben nélkülözhető 17. zászlóaljnak adták ki. Ebből azt gyanítom, hogy feleslegetek is van, mert a mit küldék nem használjátok, máshol pedig mezitláb vannak embereink.
A zálogház pretiosait Ujházynak nem kellett volna leküldenie. * Illyesmit nem bánt az ellenség, egy az, hogy magánosoké, más az, hogy ha a várost elfoglalná, az intézetet austriai statusintézetnek tekintené. Itt nekünk végtelen bajt okoz; ha valaki ki akarja a magáét váltani, mit csinál, a lejáró zálogokkal, mit csinálunk mi? Az veszélyben semmi esetre nem volt. Pozsonyban pedig nagy megrémülést okoz.
V. ö. az előbbi, Görgeynek írt levél idevonatkozó részét.
Minden illyen lépés oda mutat, mintha minden órán futófélben volnátok, ezen hit pedig elveszti az önbizalmat, s a városban minden kétkedőt a schwarzgelb oldalra kergeti.
A trónváltaztatási comoedia iránt az országgyülés az ide zárt határozatott hozta; értekezz Görgeyvel, s méltóztass officiale kihirdettetni azon időperczben, a mellyben jónak látod. *
Az országgyűlés a dec. 7-i ülésben hozta a határozatot olyan szellemben, amint azt Kossuth dec 5-i Csányihoz írt levelében felvázolta. (V. ö. előbb, 649. l. A határozatot l. Pap D.: Okmánytár II. k. 261. s köv. l.)
Kremzirrel bajos az állapot; Pulszky azt mondja, hogy mind azon nevek, miket írtál az »einiges starkes Österreich« emberei. Azonban én levélírással nem compromitáltathatom magamat, mert nincs egy ember is ott, ki Magyarország barátja volna. *
Az osztrák alkotmányozó birodalmi gyűlés nov. 15-óta a morvaországi Kremsier városában ülésezett, hogy kikerüljön a forradalomra hajlamos bécsi nép befolyása alól. Úgy látszik Csányi valamelyik utóbbi levelében azt tanácsolta Kossuthnak, hogy teremtsenek kapcsolatot a birodalmi gyűlés esetleges magyarbarát elemeivel.
Hogy Európa ismerje állapotunkat, jogainkat, arra nézve Teleki Laczi által intézkedtem.
De ha azt ki tudnád vinni, hogy Kremsirben szó emelkedjék a békés kiegyenlítésre, az igen jó volna. Az alap ez lehetne:
Magyarország egy fejedelem alatt álló, de Austriába soha bele nem olvasztott, jogszerűen soha be nem olvasztható önálló külön ország.
A követ meg van győződve, * hogy Magyarország semmit nem akar requirálni, hanem csak ezen nemzeti és országos önállását akarja megtartani, mihez Isten és ember előtt historiai és törvényes joga van.
T. i. az a képviselő, aki a birodalmi gyűlés tagjai közül Magyarország mellett felszólalna.
Magyarország ezen elidegeníthetlen jogában, mellynél szentebb nem lehet, mert álladalmi existentiája forog kérdésben, támadtatott meg, és megtámadtatott olly istentelen módon, mellyhez hasonló példa nincs, fel bujtogatták kebelében a lázadást, pártütést csináltak, rablókkal szövetkeztek, megszegtek mindent, ami szent st. st. – Magyarország ez ellen védi magát; ha volt valaha harcz szent, a védelemnek ezen harcza az.
Hadja el az új uralkodó a Camarilla politicáját; constitutionális nemzet trónváltozást sine me de me el nem ismerhet; de szóljon az új fejedelem a magyar országgyüléshez, mellynek lételét bolondság volna ignorálni; szóljon az engesztelés a jogszerűség hangján; mondja meg, hogy önállását, jogait, törvényeit respectálni akarja, azokra megesküszik, önálló ministeriumot nem akarja csonkítani, lemenjen, megkoronáztassa magát és tapasztalni fogja hogy Magyarország meg fog egyezni az ő uralkodásában, nem fog akarni elszakadni; csak országos önállóságát biztosítva lássa.
Lejárt az idő, hogy erőszakos hódításokkal lehessen. Austria erejét növelni; béke és egyesség útján lehet azt csak. Magyarországot meghódítani nem lesz olly könnyű, de ha meghódíttatnék is, örökös ellenség maradna szívben, lélekben. Illy hódítás nem ad erőt.
Ellenben ha a fejedelem egy lesz, ha Magyarország önállósága biztosítva, kölcsönös Schutz és Trutz Bündung által elintéztetik, hogy Austria segítségére megtámadás esetében mennyi erőt adjon Magyarország s mennyit kapjon viszont Austriától, ez szövetséges lábra állítja a Camarilla által fölzavart viszonyokat, s Austria a szövetség által erősebb lesz, mint valaha volt.
Ne akarják Magyarországtól elvenni a külön hadsereget, külön financiát és Magyarország elég méltányos leszen a béke kedvéért a statusadósság egy részét is elvállalni.
De sietni kell a béke olajágával, nem akasztásokkali fenyegetéssel. Ez előtt a magyar meg nem hajol, amazt elfogadja, mert csak szabad és nemzet akar lenni, s ehhez joga van.
Ha nem sietnek az austriai ház előbb utóbb elveszti Magyarországot, el még akkor is, ha meghódítaná pillanatnyilag, összedőlne trónja e hódítás felett.
Ha illy szellembeni beszédre reá lehetne venni tán Violandot (a többivel szólni is haszontalanság), jó volna. *
Violand Ernst az osztrák birodalmi gyűlés radikális tagja. Mint ilyen, szeptemberben erélyesen állást foglalt a magyar küldöttség meghallgatása mellett és egyébként is többször tanujelét adta a magyar forradalom iránti rokonszenvének. Az októberi napokban tagja volt a birodalmi gyűlés állandó bizottságának.
Ha teheted eszközöld.
Ha Olmützben is illy értelemben tétethetnél egy balhát a fülükbe, igen jó volna. Időt nyerhetnénk vele.
Bárczayról gonddal leszek.
Nem írhatok többet, mert elmaradna a futár. Isten veled, áldjon meg hazánk védangyala.
Kossuth Lajos.
Eredeti. O. Lt. Csányi-iratok. 1276. rakt. sz.
