420. Budapest, 1848 december 7–8. Kossuth intézkedései a békésmegyei földfoglaló mozgalmakkal kapcsolatban.
420.
Budapest, 1848 december 7–8.
Kossuth intézkedései a békésmegyei földfoglaló mozgalmakkal kapcsolatban.
Budapest, 1848 december 7–8.
Kossuth intézkedései a békésmegyei földfoglaló mozgalmakkal kapcsolatban.
Békésmegye a márciusi törvények kihirdetése óta állandó parasztmozgalmaknak volt a színhelye. A korábbi legelőelkülönítések során megrövidített parasztság sokhelyütt forradalmi eszközökkel igyekezett visszaszerezni a földesuraktól az eltulajdonított legelőrészeket. A mozgalmak november végére olyan méreteket öltöttek, hogy maga Kossuth szükségesnek tartotta fellépni megfékezésükre. A közvetlen alkalmat erre az a körülmény szolgáltatta, hogy Halász Boldizsár, a mozgalmak lecsillapításával okt. 21-én megbízott kormánybiztos, lemondott. Kossuth dec. 7-én az alábbi felhívást intézte Békés megye népéhez:
Halász Boldizsár kormánybiztosnak * f. évi nov. 30-án tett hivatalos tudósításából megütközéssel értette a kormány, hogy Békés megyének módos, értelmes népe a helyett, hogy a martiusi törvények által minden jobbágyi szolgálatok alúl felszabadított áldásdús földjének gyümölcsét csendben, békében élvezné, gaz czélú bujtogatókra hallgatva háborog, rendetlenkedik, a helyett, hogy a törvényhozást és kormányt az ifjú szabadságnak, melly a népnek vívatott ki, s mellyet irígyelve tőle annyi oldalról támadának meg ellenségei megvédésében, a csend és rend feltartásával, a nemzet képviselői s így maga a nép által is alkotott törvények iránti engedelmességgel – a hazaszeretetben egységgel; kitűréssel elősegíteni, a törvény iránti szent kötelességről megfeledkezve annak végrehajtói a megye tisztviselői irányában féktelenkedik, polgártársainak tulajdonához vétkes kezekkel nyúl akkor, midőn 11 felé a hazának igaz hű fiai vért ontanak azért, hogy a többi közt éppen Békés megye népe ott a rácz pártütés szomszédságában kivívott jogait nyugalomban, békében élvezhesse.
A mozgalmak előzményeire és Halász Boldizsár okt. 21-i kormánybiztosi kinevezésére l. a 161. sz. aktát, 259. l.
Legkevésbbé várta ezt a kormány Orosháza lakosságától, mellyet a haza függetlensége támaszai közé hitt számíthatni.
Midőn a kormány ezek fölötti megütközését ezennel kijelenti, egyszersmind tudatja a megye közönségével, hogy Halász Boldizsár eddig ott működött kormánybiztos a képviselőház által más fontos foglalkozással bízatván meg, de egészségi állapota is gátolván őt ebbeli működését folytatni, az egész megyére nézve Bogyó Sándor országgyülési képviselő urat nevezi ki kormánybiztosul.
És intézkedett, miszerint a nevezett kormánybiztosnak ereje is legyen a rendetlenkedőket megfékezni, s a bűnös lázítókat a törvényes hatalom kezeibe szolgáltatni, és így a törvény iránti engedelmességet és tiszteletet helyreállítani, evégből az Orosházára holnap megérkezendő Lehel huszárok rendeltetvén a kormánybiztos rendelkezése alá.
És ezért ezennel hivatalosan felszólíttatik a megye közönsége, hogy a kormánybiztost ebbeli el járásában mindenkép segíteni s rendeletei iránt engedelmeskedni, a közrend érdekében kötelességének ismerje, egyszersmind nyomban egy törvényszéket alakítson, a kormánybiztos felhívására a féktelenkedők ellen törvény s igazság szerint bíróilag eljárandót.
Határozottan kijelentvén a honvédelmi bizottmány, mikép amint egy részről minden törekvéseinek czélja az, hogy a nép részére kivívott jogok sértetlenül megtartassanak, úgy azok irányában, kik csend és rend bontással, féktelenkedéssel e czélt meghiúsítni akarni vétkesen merészlenek, a törvény szigorúsága kérelhetlenül fog alkalmaztatni.
Fogalm. Kossuth kiegészítéseivel. O. Lt. OHB 1848: 4475.
Bogyó Sándor kormánybiztosi megbízatását Kossuth külön nyílt rendeletben tudatta a megye közönségével:
Hivatalosan jelentetvén a kormánynak, miképen Békés megyének módos, értelmes népe ahelyett, hogy a martiusi törvények által minden jobbágyi szolgálatok alul felszabadított áldásdús földjének gyümölcsét csendben, békében élvezné, gaz czélú bujtogatókra hallgatva háborog, rendetlenkedik, a helyett, hogy a törvényhozást és a kormányt az ifjú szabadságnak, melly a népnek vívatott ki, s mellyet irígyelve tőle, annyi oldalról támadának meg ellenségei, megvédésében – a csend és rend fentartásával – a nemzet képviselői s így maga a nép által is alkotott törvények iránti engedelmességgel, a hazaszeretetben egységgel, kitűréssel elősegítené, a törvény iránti szent kötelességről megfeledkezve annak végrehajtói irányában féktelenkedik, polgártársai tulajdonához vétkes kezekkel nyúl, akkor, midőn a hazának igaz hű fiai tizenegy felé vért ontanak azért, hogy a többi közt éppen Békés megyének népe ott a rácz pártütés szomszédságában kivívott jogait nyugalomban, békében élvezhesse.
Minél fogva a honvédelmi bizottmány Bogyó Sándor képviselőt egész Békés megyére nézve kormánybiztosul küldi ki ezennel a végett, hogy azon megyében a csendet, rendet és tulajdonnak szentségét szükség esetében katonai erő használatával is helyre állítsa, a féktelenkedőknek törvény útjáni megbüntetésöket eszközölje, s működése eredményéről a honvédelmi bizottmánynak jelentést tegyen.
Azért Békés megyének és mindazon hatóságoknak és egyes tisztviselőknek, kikkel megnevezett kormánybiztos ur ezen működése alatt érintkezésbe jő, szoros felelet terhe alatt ezennel meghagyatik, hogy rendeleteinek s parancsainak engedelmeskedjenek s eljárásában mindenkép segítségére legyenek.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1848: 4475.
Egy másik – ugyancsak december 7-én kelt nyilt rendeletben a Lehel-huszárok Aradra rendelt osztálya kapott utasítást arra, hogy Orosházán álljon kormánybiztos rendelkezésére:
Ezennel meghagyatik a parancsnokságnak, hogy ezen levelemet előmutató Bogyó Sándor országgyülési képviselő urnak, ki a kormány által a Békés megyei csendzavarók és féktelenkedők megzabolázására küldetik ki biztosképen, rendelkezése alá bocsátkozva, mind azt, mit nevezett kormánybiztos rendelend, egész készséggel feltétlenül teljesítni szoros kötelességének ismerje, s mind addig, a míg a kormánybiztostól parancsot nem veend, Orosházán és környékén maradjon.
Fogalm. Kossuth kiegészítésével. O. Lt. OHB 1848: 4892
Másnap, december 8-án pedig Kossuth az alábbi kiáltványt intézte Békés megye lakosaihoz:
Megilletődve értem hogy Békés vármegyében a rend bomlásnak indult, a törvények tisztelete helyébe féktelenség lépett s gaz izgatók a népnek hiszékenységét arra használták hogy a személy és vagyon bátorságát feldúlják, s a népet olly kicsapongásokra bujtogassák fel, mellyek ha büntetlenül eltűretnének, az országnak saját fiainak bűnös kezei alatt szét kellene bomlania.
Megilletődéssel értettem, hogy ezen gaz bujtogatások következtében Békés megye több községeiben a nép zajong, foglalásokat teszem s a rég foganatba vett egyességeket, s bírói ítéleteket, mellyekben elébb megnyugvását találta, erőszakosan felforgatva, mások tulajdonát szentségtelen kezekkel megtámadja.
És ezen féktelenségek legközelebb Orosházán annyira fajultak, hogy már nemcsak a személyi és vagyonbátorság, de még a törvényes felsőbbség iránti tisztelet és engedelmesség is lábbal tapodtatnék, s köztisztviselők a vad erőszak bántalmaival illettetnének.
Sőt a legméltóbb bosszankodással értettem azt is, hogy a közrendnek s a nép nyugalmának vétkes háborítói még az én nevemmel is vakmerően visszaélnek, s a népet azzal ámítják, mintha én a tulajdon szentségét sértő legelő foglalásokat helyesleném.
Békés vármegye lakossai!
Én a népnek barátja vagyok. A nép javáért éltem, munkáltam, tűrtem és szenvedtem egész életemben.
A nép javáért teszem ki magamat most is a zsarnokság minden bosszújának, a nép javának kívánok élni utolsó lehelletemig.
Ezeket nem dicsekvés gyanánt említen, mert a mit a népért tettem, nem érdem, hanem csak kötelesség. De említem azért, hogy elmondjam, mikint okom van kívánni, hogy az én szavamnak hidjetek, mert én nektek igazat szólok, mintha Isten ítélő széke előtt állanék.
A martiusi törvények robotot, dézmát eltörültek, s a népet szabaddá tették.
Ezen törvényeknek örvendeni senkinek több oka nincs, mint Békés vármegye népeinek; mert ezen megye földjét az Isten termékenységgel, bőséggel áldotta meg; s a martiusi törvények után Békés lakossainak csak munkás iparkodásra van szükségük, hogy jólét vegye körül lépteiket, s a szabad hazának boldog gyermekei legyenek.
Mi kik e törvényekért, a népnek ezen szabadságáért küzdöttünk, azt reménylettük, hogy Békés vármegye népe áldani fogja értök emlékezetünket, nem pedig azt, hogy a szabadságból féktelenségre fajul, s mert sokat nyert a törvény által, telhetetlen vággyal még más tulajdona után nyujtja ki erőszakos kezeit.
A mint hallom, a legelő elkülönítéséveli elégedetlenségből származnak ezen nyugtalanságok.
Erre azt adom tudtára Békés vármegye népeinek, mikint csudálkozni kell minden józan embernek, hogy a Békés megyei nép míg robotozott, s kilenczedet adott, a legelő elkülönítését jótéteménynek tekinté, most pedig miután szabaddá lett, e miatt is békétlenkedik, és éppen Békés vármegye népe békétlenkedik,
hol egy-egy telek után annyi legelő van legtöbb helyütt, kihasítva, hogy az országnak számos vidékein egy-egy telek összesen nem megy annyira. *
Az 1836. évi úrbéri törvény Békés, Csanád és Csongrád megyékre 16–22 holdban állapította meg az egy jobbágytelekre eső legelő mennyiséget. A föld minősége és az összes legelő mennyisége alapján megállapított skálában ez volt a legmagasabb fokozat.
Azonban meg kell a népnek komolyan mondanom, hogy ha bár imitt amott oka volna is a legelő elkülönítésével meg nem elégedni, rabláshoz, erőszakhoz, foglalásokhoz nyulnia nem szabad, hanem tövény útján kell panaszának orvoslását keresnie.
Ahol legelő elkülönítés történt, vagy egyesség, vagy bírói ítélet által történt. Mind a kettőnek szentnek kell lenni, mind addig, míg bírói ítélet által meg nem változtatik.
Panaszkodni szabad, a bírához folyamodni lehet, új pert kezdeni nincsen megtiltva, és a bíró ítélni fog az ország törvénye és az Isten igazsága szerint. Én pedig, mint az ország kormányának elnöke ügyelni fogok, hogy a népnek igazság szolgáltassék.
De erőszakkal; önhatalommal felforgatni a megkötött egyességeket, a bírói ítéleteket nem szabad, mert ez nem volna egyéb, mint rablás, erőszak s a polgári társaság minden kötelékeinek össze szaggatása; mit a kormánynak tűrnie nem szabad, mert különben az ország egy rabló tanyává válnék, hol csak az erőszak, az ököljog uralkodnék, és nem a törvény, nem az igazság.
Ti köztetek atyámfiai számosan vannak, kiknek peres ügyük volt más lakos társával; melly ügyet vagy egyesség útján magatok közt elintéztetek, vagy pedig a bíró elítélt. Mit mondanátok ahoz, ha már most a meg nem elégedő fél erőszakkal rajtatok menne, s kiforgatna lakházaitokból, erőszakkal elvenné birtokaitokat, mert azt hiszi, hogy neki ahhoz joga van.
Polgári társaságban törvénynek kell uralkodni, nem erőszaknak.
Hát még mit mondjak ahoz, hogy némellyek, mint például az orosháziak, annyira vetemedtek, hogy puszta részeket, mások kétségtelen tulajdonát, mit haszonbérben bírnak, most erőszakkal el akarják tulajdonítani, s a haszonbért megtagadják.
Nem tudja-e az orosházi nép, hogy ez rablás, mit Isten törvénye tilt, a földi igazság pedig megbüntet?
Amott dúl szomszédságtokban az oláh, a rácz pártütés. Ezek is azt teszik, hogy rabolják a mások tulajdonát. Azt akarja-e az orosházi nép, hogy az ország által akkint tekintessék, mint az oláh s a rácz pártütő?
Hát ha ezen rablók beütnének Békés megyébe, s el akarnák, foglalni a nép földjét, a nép vagyonát, nemde megkívánná a nép, hogy a kormány védje őtet, a rablók foglalása ellen? mikint felejtkezhetik tehát el magáról annyira, hogy most ő nyúl erőszakkal mások tulajdonához.
Meg van írva Isten ígéiben, hogy akkint bánjatok másokkal, mikint kívánjátok, hogy mások veletek bánjanak.
Meg van írva, hogy a ki mint vétkezik, akkint fog megbűnhödni.
Az erőszaknak példája veszélyes példa atyámfiai! ha ti ma más tulajdona után erőszakkal kinyujtjátok kezeiteket, holnap más fogja a ti vagyonotok után kinyujtani kezeit, s akkor nem lesz jogotok panaszkodni, mert csak az történendik veletek, a mit ti másokon elkövettetek.
Illy erőszakoskodásokat nem lehet tűrni polgári társaságban; nem szabad tűrnie a kormánynak, nem szabad tűrnöm nekem, mert megesküdtem a törvényre, felelős vagyok a rendnek, törvénynek fentartásáért, s én eskümet meg fogom tartani, és valamint soha nem türendem, hogy a zsarnokság az ország szabadságát elnyomja, és meg nem engedendem, hogy a népen igazságtalanság gyakoroltassék, úgy azt sem szabad tűrnöm, hogy a nép a törvényeket lábbal tapadja.
A kinek panasza van járuljon a bíróhoz, de ne erőszakoskodjék, különben magának tulajdonítsa a szomorú következéseket.
Békés vármegye népei! én megmondom nektek; mit akarnak azok, kik titeket a tulajdon szentségének megtámadására bujtogatnak.
Ezen bujtogatók nem egyebek, mint béres czinkosai az ország ellenségeinek, kik szabadságtokat el akarják rabolni, országunkat elfoglalni, s a nemzetet rabszolgává tenni.
Lássátok atyámfiai! az a sok gaz ellenség, melly országunkat fegyveres kézzel megtámadta, mind azt beszéli, hogy ő azért jő fegyveres kézzel az országra mert itt rendetlenség van; ő hát a rendet akarja helyreállítni.
Mi erre azt feleltük, hogy ez álnok hazugság, hogy az országban nincs más rendetlenség, mint mellyet ők csinálnak, gaz rabló csordáikkal.
Miszerint tehát elmondhassák, hogy csakugyan van rendetlenség, s ezen ürüggyel szépíthessék gyalázatos czéljaikat, t. i. az ország szabadságának elnyomását, tehát kiküldözgetnek bujtogatókat, kik a könnyen hívő népet felbujtogassák hogy rendetlenségeket kövessen el, s aztán elmondhassak van rendetlenség, tehát van okuk az országot megtámadni«.
Ez fekszik a dolgokban atyámfiai! hidjetek nekem, ki a népnek testvéri barátja vagyok, ki a néppel akarok élni, vagy ha kell, érette örömest meghalok. Hidjétek el nekem: a ki rendetlenségre bujtogat benneteket, az ellensége az országnak, ellensége a ti szabadságotoknak, s hazánkat akarja elveszteni.
Azért hát én az Isten és a Haza nevében kérlek, egyszersmind a törvény nevében adom tudtotokra, legyen béke köztetek: tiszteljétek a törvényt, engedelmeskedjetek a kormánynak, s ne sértsétek meg a tulajdon szentségét erőszakkal.
De midőn az Isten és a haza nevében kérlek, egyszersmind a törvény nevében adom tudtotokra, hogy rendbontásaitokat a kormány tűrni nem fogja, s a bűnösök kérlelhetetlenül bünhődni fognak.
És ezért adom tudtotokra, hogy a kormány részéről Bogyó Sándor országgyülési képviselő ur teljhatalmú országos biztosul kiküldetett Békés vármegyében a törvények uralmát, a rendet, a birtokok sérthetelenségét s a tisztviselői tekintetet, szükségesetében katonai karhatalom használatával is helyreállítani.
Iránta a törvény nevében engedelmességet parancsolok, s az Isten és haza nevében még egyszer kérlek, ne hozzatok féktelen kicsapongásaitok által veszélyt magatokra, veszélyt e szegény hazára, mellynek úgy is annyi ellensége van.
Kelt Pesten, Dec. 8-án 1848.
Kossuth s. k. fogalm. O. Lt. OHB 1848: 4475.
Mellette Halász Boldizsár kormánybiztos Pesten dec. 3-án kelt jelentése az OHB-hoz: Orosháza kivételével Békés megye többi helyén már helyreállt a rend. Orosházán nem tudja a megye maga helyreállítani a rendet s az ő katonai erővel való megjelenését kívánja. Mivel azonban ő betegeskedik is s az OHB rendeletéből jelenleg a nádori irományokkal foglalkozik, maga helyett Boczkó Dánielt javasolja Orosházára kormánybiztosul küldeni.
A jelentés mellett 4 db melléklet: A megye, az alispán s Wenckheim Béla hozzá, mint kormánybiztoshoz intézett iratai.
