457. Budapest, 1848 december 15. Kossuth utasítása Bemhez: az ujoncozás terén tartsa magát az ujoncozási törvény előírásaihoz.
457.
Budapest, 1848 december 15.
Kossuth utasítása Bemhez: az ujoncozás terén tartsa magát az ujoncozási törvény előírásaihoz.
Budapest, 1848 december 15.
Kossuth utasítása Bemhez: az ujoncozás terén tartsa magát az ujoncozási törvény előírásaihoz.
Szatmár megyei kormánybiztos Eötvös Mihálynak legközelebb tett jelentése szerint a honvédelmi bizottmány arról értesült, miként Tábornok ur Szatmár megyén keresztül utazván ott akként kívánt rendelkezni, hogy a még eddig ki nem állított ujonczokat rögtön kiállítsák, s azonfelül még a 18 éves ifjak is ujonczokká felavattassanak, és kiállíttassanak. *
Eötvös jelentésének az iktatókönyv szerint ugyanezen a számon kellene lennie, onnan azonban hiányzik.
Mielőtt azon rendeletemnek tartalmát, mellyen mai napon Eötvös Mihály kormánybiztos urhoz bocsátottam, Tábornok urral is közölném, felvilágosításul s illetőleg irányzatul azt jegyzem meg; hogy miután a nemzetnek egybegyült képviselői az ujoncz illetőséget, mellyet a törvényhatóságok kiállítani kötelesek, de az éveket is, melly szerint az ujonczok felavatandók, megszabta, – sem a nemzet képviselőinek ezen határozatától, sem pedig az e részben kiadott kormányi rendeletektől jelenleg eltérni nem lehet, s újabb határozat hozataláig nem szabad. *
V. ö. a 361. sz. alatti rendelettel, 567. l.
Azért is ollyatén intézkedés, mellyeket tábornok ur a 18 éves ifjak kiállításra nézve Szatmár megyében czélba venni szándékozott, s melly a nemzet képviselői által hozott, és a kormány által kiadott rendeleteken túl terjed, míg egy részt a népnek a kormány iránti bizalmát csökkenti, úgy más részt, a közmegelégületlenséget neveli, és a honvédelem érdekében teendő intézkedéseknek foganatosítását nehezíti.
Igen szívesen kérem tehát Tábornok urat, hogy a kormány intézkedéseivel ellenkező illyetén intézkedések tételébe ne ereszkedjék mert ez a kormányt is zavarba hozhatja, de Tábornok ur népszerűségét is csökkenti.
Én Tábornok urnak még Pesten létében azon ujonczokból kiállítandó zászlóaljakat, mellyek táborának szaporítására szánvák, designáltam, s azt is megmondottam, hogy a Debreczenyi hadmegyének máshová nem rendelt feles ujonczait Tábornok ur táborába rendelendem. – Kilencz oldalról viselvén háborút, csak a kormány ismerheti az egész ország szükségét, és az azt fedezhető erőket – azzal tehát csak ő rendelkezhetik czélszerűen; az országgyülés határozatán túl pedig ő sem kötelezheti a népet, különben elkedvetlenedik, s azt sem adja meg örömest a mivel tartozik.
Egyébiránt az ujonczozás iránti rendeletekben egységre lévén szükség, azoknak végrehajtása a honvéd hadmegyei parancsnokok kötelessége. Annál fogva nem lehet Tábornok ur feladata minden áron minél több embert serege számára kiállítatni, mert máshová is kellenek ujonczok. Hanem méltóztassék megmondani, mennyire van szüksége, s Földváry alezredest utasítani, hogy – ha van még megyéjében annyi ujoncz hátra, szedje ki, ha nincs tegyen ide jelentést, – mi fedezni fogjuk a hiányt, de a felesleget viszont elvesszük. Hanem az ujonczozásnak csak a Tábornok ur előtt még ismeretben nem lehető törvények s kormányrendeletek szerint lehet történni, annálfogva a szükséges öszvehangzás tekintetétről szívesen kérem Tábornok urat, tessék az ujonczozásra vonatkozó minden szükségeire nézve Földváry parancsnok útján intézkedni, ő reá lévén egyébként is mint hadmegyei főparancsnokra bízva, hogy a hadmegyéjében előforduló minden szükségleteket a kormánynak feljelentsem.
Fogalm. Kossuth kiegészítéseivel. O. Lt. OHB 1848: 5710.
Mellette az Eötvösnek küldött fenti értelmű válasz fogalmazványa.
