96. Budapest, 1848 október 12. Kossuth utasításai Hrabovszky főparancsnoknak a katonai eskü letételéről, a külföldön lévő magyar …
96.
Budapest, 1848 október 12.
Kossuth utasításai Hrabovszky főparancsnoknak a katonai eskü letételéről, a külföldön lévő magyar katonaság hazahozataláról.
Budapest, 1848 október 12.
Kossuth utasításai Hrabovszky főparancsnoknak a katonai eskü letételéről, a külföldön lévő magyar katonaság hazahozataláról.
Kérem Excellentiádat következő rendeleteknek:
1. A nemzet képviselői elhatározták, hogy az országon kívül levő minden magyar katonaság azonnal hazánkba visszajöjjön, méltóztassék tehát ezt Excellentiád az austriai bármelly tartományokbani hadi parancsnokságokkal s a kün szállásoló minden ezredeink parancsnokságaival közvetlenül is hivatalosan és azon meghagyással tudatni, hogy az országnak ezen parancsát ezredeinknek napiparancsban közhirül adni, a magyar alkotmányrai esküt velük letétetni, a tisztektől irott nyilatkozatot venni, s a kik a haza iránti hü és engedelmes szolgálatra magokat kötelezni nem akarnák, az activ szolgálattól felmenteni és minden seregeikkel a lehető leggyorsabban Magyarországba visszasietni annál mulaszthatlanabb kötelességöknek ismerjék, mivel Hazánk ellenség által lévén sok oldalról megtámadva, minden katonát, ki a Hazának védelmében részt venni nem akarna, vagy épen ki seregeinket hazafiui s katonai kötelességük teljesítésétől vissza tartóztatni merészelné, a nemzet kötelesség és esküszegőnek fogja tekinteni.
Különösen és leggyorsabban végrehajtani kérem a nemzetnek ezen rendeletét a Gallicziában és Csehországban fekvő magyar katonaságra nézve, mellynek az országba visszajövetelét maga a fejedelem is már hónapok előtt elrendelte, s mellyek közül különösen a Gallicziában fekvő Koburg huszárok és Máriássy gyalogságnak rögtöni hazajövetele annál sürgetőbb, mivel Galliczia szélén, névszerint Beregh és Marmaros megyékben az oláhok és oroszok nyilt lázadásra felbujtogattatván említett vitéz seregeink azon vidékeken a törvényes rendnek helyreállítására nélkülözhetetlenek.
2. A Beregh megyében szállásoló Hartmann gyalogság a pártütő Hurban rendeletére támaszkodva a törvényes rend helyerállításában szolgálatját megtagadta, méltóztassék a gallicziai főhadiparancsnokságot értesiteni, hogy a nevezett Hartmann gyalogok, mihelyt seregeink Gallicziából határunkra átlépnek, azonnal Gallicziába visszaküldetnek, magának a Hartmann gyalogságnak pedig méltóztassék szorosan megparancsolni, hogy valameddig az országban van, a közrend fenntartását az illető kormánybiztosok és polgári hatóságok rendeletei szerint szorosabb kötelességének ismerje, mivel ellenkező esetben a honvédelmi bizottmány rendelést teend, hogy az illető és szomszéd megyék magyar lakossága tömegestől felkeljen, s ezen hütelen katonasággal úgy bánjon, mint ellenséggel bánni kell.*
V. ö. 156/e. sz. 255. l.
3. A Schwarzenberg zsidás ezred, miként Exellentiád előtt tudva van, szintúgy megtagadta a törvény iránti engedelmességet, Blomberg ezredes a helyett, hogy seregét a kijelölt uton az országból ki Gallicziába békében vezetné, adott szava ellenére, miszerint Magyarország ügyeibe nem avatkozni, és szoros fegyelmet tartani irásban ajánlkozék, most Arad táján csapatjaival faluról falura csatangol, a népet a törvény ellen személyesen lázitja, s az ujonczok állítását is akadályozni merészeli. Tudósitom annak okáért Excellentiádat, miként a honvédelmi bizottmány rendelést tett, hogy négy vármegyének összes lakossága tömegestől fegyverre keljen, s ezen sereget lefegyverezze, s ha kell, megsemmisitse. Méltóztassák Excellentiád rendelést tenni, hogy Blomberg ezredes seregével együtt az illető hatóságok rendelkezése szerint békében és csendben Gallicziába kivonuljon, különben lázitónak és pártütőnek tekintvén, törvényen kivül állónak fog hirdettetni, s vele mint illyennel bánni a honvédelmi bizottmány el nem mulasztandja.*
L. 77. l. 4. jegyzet.
4. Az aradi várparancsnok azon hallatlan vakmerőségre vetemedett, hogy Arad városát bombákkal lövetni merészeli, méltóztassék az aradi várparancsnokot, az ottani garnizonnak ezredesét haditörvényszék elébe állítás végett rögtön Budára parancsolni, egyszersmind intézkedni, hogy ha e parancsnak nem engedelmeskednének, elfogattassanak, s ha ellenszegülnének, agyon lövettessenek.*
Arad parancsnoka, Berger báró altábornagy kezdettől a magyar ügy ellen foglalt állást: a nemzetőröket és honvédeket nem bocsátotta be a várba, az okt. 3-i császári manifesztum tudomásul vétele után pedig barbár módon bombáztatta a varos polgári lakosságát. Azóta a vár a honvédcsapatok ostroma alatt állt.
5. Tudósitom Excellentiádat, hogy báró Stein volt százados őrnaggyá neveztetvén Éder tábornokhoz táborkari főnökül (Chef des Generalstabs) rendeltetett.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1848: 986.
Mellette az OHB rendelete a hadügyminisztériumhoz és a Nemzetőrségi Haditanácshoz Stein őrnagyi kinevezéséről.
