23. Karcag, 1849 január 5. Kossuth utasitása Beőthy erdélyi kormánybiztosnak a Tordán elfogott árulók szigorú megbüntetésére.
23.
Karcag, 1849 január 5.
Kossuth utasitása Beőthy erdélyi kormánybiztosnak a Tordán elfogott árulók szigorú megbüntetésére.
Karcag, 1849 január 5.
Kossuth utasitása Beőthy erdélyi kormánybiztosnak a Tordán elfogott árulók szigorú megbüntetésére.
Czetz alezredes, az Erdélyben működő hadsereg jobbszárnyának parancsnoka dec. 30-i kelettel részletes jelentést küldött Kossuthnak a hadi eseményekről. Jelentésében beszámolt arról is, hogy Torda elfoglalása* alkalmával »több oláh orgazdát elfogatott, kiknek számát Kemény József is szaporítja.« Kossuth az alábbi utasítást küldte Beőthy kormánybiztosnak az elfogottakkal szembeni eljárásról:
Czetz alezredes Bem megbízásából dec. 29-én este foglalta el Tordát.
Czecz alezredes mult hó 30-áról Tordáról írt hivatalos jelentésében értesít, hogy Torda bevétele alkalmával több oláh bujtogató orgazdát fogatott el, ezek között báró Kemény Józsefet is.
A felső dunai hadsereg mozdulatai tanácsossá tevék, hogy az országgyülés és az ország kormánya székhelyét Debreczenbe tegye át, miszerint, ha Budapest tartható nem leendene, a haza megmentését Debreczenből eszközölje.
Pár nap alatt Debreczenben rendben leszünk.
Át fogja látni országos biztos úr, mikép ebből önként következik, hogy Erdélynek nem csak birtoka, hanem nemzeti szellemének is biztosítása felette fontos és mellőzhetlenül szükséges feladattá válik.
És azért ezennel hivatalosan oda utasítom önt, hogy igazságos, de egyszersmind kérlelhetlenül szigorú legyen azok iránt, kik szegény hazánk jelenlegi véráldozatos helyzetének előidézésében szentségtelen kezekkel közre munkáltak.
A Czecz alezredes által elfogott bujtogatókat statárium elibe – a mentségre minden törvényes módot meg kell adni – de ha bűnösnek találtatnék, a vádlott, legyen az bárki a világon, halálra vele kérelhetlenül.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 53.
Mellette Czetz alezredes szóbanforgó jelentése.
