245. Debrecen, 1849 február 14. Kossuth utasítása Szemerének a miskolci vegyes rögtönítélő törvényszék felállítására.
245.
Debrecen, 1849 február 14.
Kossuth utasítása Szemerének a miskolci vegyes rögtönítélő törvényszék felállítására.
Debrecen, 1849 február 14.
Kossuth utasítása Szemerének a miskolci vegyes rögtönítélő törvényszék felállítására.
Ahol háboru van, s különösen ahol szabadsági harcz vívatik, ott van hadifogoly, vannak katonák a hadseregben, kik különbféle vétkeket követnek el, vannak honárulók is a katonai és polgári osztályból vegyesen. Mondók: hogy ezek felett hadi törvényszékek ítéljenek.
A hadi törvényszék több helyütt fenállott, fenyegetőzött is, de eddig elé nem ítélt el senkit is, pedig vannak többen, kik bírósága alá tartoztak volna.
Azt meghatározni, hogy a hadseregbeni parancsnokok közül kiket lehessen és kelljen a katonai törvényszék tartásának jogával s az ezzel járó bíráskodási s végrehajtási hatalommal felruházni polgári személyek, felett igen nehéz dolog, mert sokszor egy zászlóaljparancsnok is – önállólag működik, s így következetesen minden önállólag működő sereg, vagy osztály, vagy zászlóalj parancsnokai is hadi tövényszék tartási s bíráskodási joggal vannak felruházva, kiknek kényére polgári helyzetű egyéneket bízni nem látszott tanácsosnak. Intézkedni pedig kellett, hogy a számos, részint polgári, részint katonai foglyok elítéletlenül ne vesztegeljenek.
Tehát a fennebbi két tekintet arra birt bennünket, miszerint mi mint kormány sem kegyelmezni, sem azt megengedni nem akarván, hogy lehessen bíróság, mellyhez az önkénynek csak színe is hozzáférhetne, vegyes törvényszékeket hoztunk a ház előtt javaslatba.
A ház által elfogadott ez iránti határozátot ide mellékeljük.*
V. ö. előbb, 436. l. 1. jegyzet.
És felkérjük teljhatalmú országos biztos urat, hogy valamint mi az itteni vidékre nézve Nagyváradon a törvényjavaslat értelmében a törvényszéket felállítottuk,* országos biztos úr biztosi kerületében Miskolczon hasonlót felállítani; ezentől mindazokat, kiknek tettei a ház határozata értelmében bírói eljárást fognak igénybe venni, ezen törvényszék elébe állíttatni, s bennünket annak elnökéről olly végre értesíteni méltóztassék, miszerint a már fogva lévőket, kik onnan ide küldettek s a helyszínén a bűnvádi eljárás természeténél fogva minden esetre könnyebben és igazságosabban megítélhetik, a törvényszék elnökéhez felküldhessük.
V. ö. a Beőthy Ödönnek e tárgyban előző napon küldött tudósítással, 244/c. sz. alatt, 436. l.
Számos foglyok vannak elítéletlenek. Ez igen kényes dolog. Lehetnek kevésbbé vétkesek, sőt ártatlanok is, kik hiában szenvednek, mások, kiknek el nem ítéltetésök botrány.
Azért a szóban lévő törvényszéknek lehető mielébbi felállítását az igazság kiszolgáltatása felette sürgetővé teszi.
Becses értesítését az eszközlöttekről orsz. biztos úrnak hová elébb elvárjuk. Végre tudósítjuk Önt, hogy
Gyöngyös város polgármesterét, Jakab Mihályt is, ki honárulás vétkével terheltetik, a vádiratokkal egyetemben Miskolczra küldendjük a végett, hogy a megalakulandó törvényszék elibe állíttassék, s ítéletet nyerjen.*
Jakab Mihály elfogatására l. a 290. l. 1. jegyzetét.
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítéseivel. O. Lt.
OHB 1849: 1626.
OHB 1849: 1626.
Mellette Gyöngyös város küldötteinek nyilatkozata Jakab Mihály gyöngyösi polgármester ügyében, mellékelve hozzá az ellenség részéről a városi hatósághoz intézett iratok. Védik a polgármester magatartását s hangoztatják, hogy kényszer hatása alatt szolgáltatott az ellenségnek kenyeret.
