c) Utasítás a pénzügyminisztériumnak a Kiss-Jankovich alapítvány iratainak kezeléséről:
c) Utasítás a pénzügyminisztériumnak a Kiss-Jankovich alapítvány iratainak kezeléséről:
Meghagyatik a pénzügyministeriumnak, hogy a Kiss-Jankovich alapítvány irományait s kötelezvényeit magában foglaló vasládát az alapítvány igazgatójától, Kiss Miklós úrtól térítvény mellett átvegye, s azt, miként a nemzet többi pénzes és kincses ládáit, felelet terhe alatt megőrizze, senkinek a fentnevezett alapítványi igazgatón kívül át ne adja, s az időközben bejövő kamatokat elfogadván, azokról külön rovatos jegyzéket vigyen.*
A nagyértékű alapítvány 1791-ben létesült, rendeltetése a kiterjedt két család – nemeskéri Kiss és Jankovics – serdülő korban lévő tagjai közül a rászorultak neveltetése és a gyámolításra szorulók támogatása volt. Az alapítvány vagyona 1849 elején több mint egymillió forint kötelezvényből és tekintélyes mennyiségű készpénzből állott. A császári megszállás alatt Windischgrätz megbízásából a család által választott Kiss Miklós helyett az ugyancsak rokon Gál Ede császári biztos kezelte az alapítványt. (Az alapítvány iratai a Helytartótanács világi alapítványi osztályán, 7. kútfő alatt vannak az egyes éveknél. Az 1849-i sorsára vonatkozó iratokat l. együtt O. Lt. 1848/49-es rendezetlen anyag, belügyi iratok között.)
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 177.
