b) A kiskunhalasiak felterjesztéséről az osztrák bankjegyek elfogadása ügyében:
b) A kiskunhalasiak felterjesztéséről az osztrák bankjegyek elfogadása ügyében:
Midőn idemellékelve Kun-Halas városa előljárói f. évi martius 28-kán kelt folyamodványát, az osztrák bankjegyeknek közpénztáraknáli elfogadását betiltó rendeletre vonatkozólag* – tisztelt Elnök úrnak figyelembevétel s kellő intézkedés végett megküldené a honvédelmi bizottmány, megjegyzi, miszerint emlékezetére van, hogy e tárgyban szándékozott Elnök úr rendeletet készíteni, de hogy illy rendelete ki is ment volna, az tudtára nincsen. Vagy ment azonban, vagy nem. Ha ment, ide vagy a környékre nem jött, ugyan s e szerint a honvédelmi bizottmány nem tudhatván azon rendelet tartalmát, nem intézkedhetett, nehogy Elnök úr rendeletével ellenkezésbe jőjön, ha pedig nem ment volna, akkor a honvédelmi bizottmány nézete szerint most, midőn a főváros visszavívásához olly közel állunk, illy rendelet szüksége elenyészik, mert Budapest visszanyeretvén, bankjegyeink értéke bizonyára megjövend ott is, hol tán némileg csökkent.
Kiskunhalas előljáróinak felterjesztése nincs a fogalmazvány mellett. Az iktatókönyvi bejegyzés szerint tárgya volt »Illésy János kormánybiztosnak az osztrák bankjegyeknek közpénztáraknáli elfogadását betiltó – és az ellenséggel cimboráló előljárók elfogatása iránti rendelése« és »Balajthi Vendelt kérik egyedül a kerületbe biztosul kiküldetni«.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 5285.
