Még némelly észrevételek a Tiszaszabályozás körül. (Vége.)
Még némelly észrevételek a Tiszaszabályozás körül.
(Vége.)
(Vége.)
A felebbi – ferde itélet – sulya aluli végmenekülés tekintetéből, elősorolom tehát, ugy az egyenlőség, mint azon lényeges különbözések nehányát, mellyek a Lám Jakab s ennen tervem közt csekély belátásom szerint léteznek. – Megegyezünk pedig:
1) A Tisza szabályozásának azon elvében, melly szerint azt, egyedül a Szamosnak Tokajon felüli külön választásával tartjuk gyökeresen szabályozhatónak.
2) A Szamosnak mostani ágyábóli kivezetése helyében, melly Szatmár fölött leend munkába veendő.
380Eltértünk pedig egymástól ezekben:
1) Lám a Szamost Szatmártól az Ér, Berettyó, Sárrét és a már együtt Nagykörösön át akarja Csongrád táján a Tiszába bevezetni. Ekképen a népesebb városok s helységektől eltérve s kevésbé gabnatermő vidéken.
Én mint ezen czikkem folytán többször előfordult, a legnépesebb s gabnában bővelkedő helyeken, mint Szatmár, Nagy-Károly, Vámos-pircs, Debreczen, Szoboszló, Madaras stb. mellyek, mint tudatik, még számos népes helységektől környezvék, mellyekre ezen vizvezetésből minő haszon háramlanék, felebb kifejtettett.
2) A Lám által kitüzött irányban Szatmártól Csongrádig ható átvágásra eső egész lejt mindjárt a pálya első fele részén, felteszem, malmokra okvetlen felhasználandó lenne, mivel a másik fele részén, vagyis a Sárréten, ennek csökkent lejtje a bele ömlő folyam lemenését is csak lomhán eszközölhetvén, minden illyetén épület felállitása a vidék kárára lehetlenülne.
Szerintem holmi elavult medrek által az egész vonal lejtjét annak egy részén, a más rész kárával felhasználni nagyon rosz gazdálkodás levén, az ujból épült meder olly iránnyal lenne vezetendő, mellyen azt az egész meder vidékén a legjobb gazdálkodással lehetne malmokra és más vizerőre épitendő gyárakra felhasználni.
3) Lám Tiszábai bevezetése a Szamos, Kraszna, Berettyó s Körösökkel midőn körübelől hason nagy viztömeggel teszi azt, olly öszpontositó, mint jelennen a Tokaj feletti, következve hason okozattól méltán tarthatnánk.
Én összevezetésem a Tisza egy negyedénél valamivel nagyobb részével történvén, ez a három rész hatalommal, annak erősebb beömlésével is könnyen daczolna, valamint a Szamos is erősebb beömlés mellett, a Tsizától visszatorlódásokra nem kényszeritethetnék.
4) A Lám által javaslott Szamos pálya első felén, az egészet illető lejt csaknem egészen felemésztetvén, a másfele részen a lejtnélküliségből, és mivel ezen lejt nélküli hely, s Sárrét a hegyes tájékokhoz, honnan a Szamos, Kraszna, Körösök rohanva haladnak aláfelé, olly közel esik, a vizfeltorlódások okvetlen be kellene következnie, következve a Sárrét még inkább elmeritetnék.
Tervem szerint az egészen másképen állana, mivel az uj meder alkalmas helyen tüzetvén ki, az által előbb is a Kraszna, majdan a Hortobágy is felfogatván, ezekben – a Szamost is beszámitván a Sárrét vidéke minő hatalmas ellentől szabadulna meg; a kivezetéstől pedig egész a Tiszábai beeresztésig, olly lejt-mennyiséggel lenne az kimunkálandó, mennyi megkivántatnék arra, hogy az illyetén feltorlódási káros jelenetek kikerültessenek.
5) A Lám ur tervezte menésen, midőn a Szamost a Körösökkel összevezeti, mellőztetvén az általam javasolt Szatmár, Debreczen s madarasi irány, mellőztetik azon természettől egyedül üdvös kellékkel felruházott menés, szerinte bűbájos kulcs – melly után különben a röpiratában kifejtettek nyomán annyira, s olly buzgón sovárog, mellyen az erdélyi oldalról jövő Maros és Körösök szerint, a Szamos és maga a felső Tisza is, lapályos utjokra nézve, amazok pályaarányat leginkább megközelithető pályát nyerhetvén, s egymásnak minteg yutat engedve, a nagy tiszáni összetorlódhatásuk s ebből eredő pusztitó kitörésök meg lenne szüntetve.
Ezekből ugy hiszem, mindenki előtt tisztán állhat, hogy 381a két terv miben egyezik, s miben tér el egymástól, egyezik nevezetesen az alapban, melly a Tiszának a Szamos elválasztása általi szabályozásában ugyan az. Egyezik továbbá a Szamos mostani ágyábóli kivezetésének helyében, hogy az Szatmáron felül történjék. – De már e két terv többi – a vidék szerint alkalmazás minden pontjaiban annyira eltérő, mikint a két terv eredményét azon egy földrészi tájéktól jövő ollyan szél következményéhez méltán hasonlithatom, melly egyik vidéknek áldás-teljes kövér esőt, a másik vidéknek ugyan akkor pusztitó jeget szállit. Egyébiránt ezen hasonlatot, a fenebb kifejtettek nyomán a Vásárhelyi terve irányában is, ha ugyan annak lényege a szám szerint 101 nagyobb kanyarulatok sorba-átvágásában és a feltöltéselésekben egészen kimeritetik, nem kétkedem érvényesnek állitni, s annyival inkáb, mivel a Lám terve után a felső részi Tiaszvölgy még meg lenne szabaditva, hanem a Vásárhelyi átvágásai és iszonyu magos töltéselései után, csekély felfogásom szerint az egész Tiszavölgyön a mostani szomoru állapotnál még sokkal leverőbb s vészesb következhetik. –
Meg kell még emlitenem az ujont feltünedező eszmék nyomán azon nyilvánitott elvet, mellyel helylyel közzel jelenleg találkozni van szerencsénk, melly szerint a hajózásra többnyire feles vizmennyiségü Tiszafolyam két hajókázható folyókrai felosztása, minden körülményi befolyás tekintetbe vétele nélkül hiányos s károsnak állittatik. – Ezen elv, – 382mert hiszen egészen máskint állana a dolog, ha egy hajózható folyó csekély patakokká aljasitásáról lenne szó – és azon szép tag birtokos elve közt – ha léteznék illyen, – kinek szinte elve ellen lenne a pallérozott gazdaságokban bevett szakaszok szerinti gazdálkodás, s jövedelmezőbbnek tartaná az egészbeni butykászást, – nagy hasonlat létezvén, mint ezen gazda, ugy a fenebbi elv hivei ellenében is, felemlitvén a szabályozás egyenesen czélzott eredménye mellett a vizi közlekedés szaporodott száma után, minő mértékben nevekednék a közös haza ugy anyagi mint szellemi vagyona, a további e tárgy körüli időzést hasztalan időpazarlásnak tartván, bezárom jelen soraim azon őszinte ohajtattal: vajha a Tisza szabályozásánál felmerengő s jelennen annyira elágaz; eszméknek, minden személyes s helyhez tapadható érdek megvetésével az egy közös honban, egy közös felbuzogtató forrása fakadhatnék föl.
Galambos Sámuel.
