Makóról.
Makóról.
– Makóról irják, hogy a múlt hónap 13-kán oda érkezett békesmegyei nemzetőrsereg kitűónő lelkesedéssel és vendégszertettel fogadtatott. A lakosok között e tekintetben leginkább Pozsonyi Jozéfa kisasszony, kinek szülei házánál 22 nemzetőr szállásolt, vonta magára a közönség méltányló figyelmét s a beszállásolttak háláját, elannyira, hogy mielőtt ezek útjokat tovább folytatnák, egy emlékiratban fejezék ki a lelkes honleány iránti hálájukat azon indulatért, mellyet ottani időzésök alatt páratlan lelkesedéssel tanusított. Tudósitónk elveléből ki kell emelnünk azon megható jelenetet, midőn Pozsonyi Józéfa kisasszonynak sikerült bebizonyithatni, mennyire képes a női gyöngéd lelkesedés a mármár bomlásnak indult s felingerlett kedélyeket lecsillapítani. A békesi nemzetőrök ugyanis ugy voltak értesűlve, hogy az ő hivatásuk, csupán Csaándmegyében maradni, s a csanádi nemzetőrök mennek ki a megyéből határőrt állani; Pozsonyi Józéfa kisasszonynak azonban sikerült az illetőket nézetök fonákságáról megggyőzni, s útjok folytatására bírni, előadván nekik, mennyire káros következést idézne elő vonatkodásuk, ha azon őrállásra, mellyre ők hivatvák, a csaándmegyeikeknek kellene menni, kik a megyébeni rend fentartását ingyen kötelesek eszközölni, mig ugyancsak a status terhére lennének, ha a békesmegyeiek értelmezése szerint megyéjökből kimenni kénytelenittetnének. S midőn a lelkes honleánynak ekképen sikerült a békesi nemzetőrök között a legnagyobb lelkesedést fölébreszteni, a férjeiket kisérő nőkhöz fordult, s azokat gőzte meg azon fontos okokról, mellyek férjeik további indulását igénybe veszik. – És lőn az előbb felingerlettek közt átalános lelkesedés, elhatározott akarat a tovább indulásra, és azon ohajtás, vajha Pozsonyi Jozéfa kisasszony is őket nemtőképen a áborba kisérné, s a lelkesedést köztök élesztené; és felszóliták őt, lenne vezérök táborukban, mert illy vezérlet alatt nem lehet eset, hogy győzelemre biztosan nem számohatnának.
