Az Ercsi melletti táborállomásból.
Az Ercsi melletti táborállomásból.
– Az Ercsi melletti táborállomásból, hová az Ercsivel szemközt a Csepel szigetben fekvő s az ellenségnek a Dunán való álkelését gátlandó ágyúk fedezésére voltunk rendeltetve, f. hó 2-kán este érkezett vissza a fűvárosba századunk, a pestmegyei IV. zászlóalj 3-dik százada hozván őrizete alatt Jellachich életének és halálának egyik legfőbb föltételét, t. i. a Bécsből számára küldött hadi pénztárt, melly állitólag igen nagy öszveget tesz.
E pénztárt, mellynek hollétéről a hazaáruló gr. Zichy Ödön elfogatásakor talált iratokból értesültek bajnokaink, Kálozdról, az emillett honáruló kastélyából, hol az a piczében befalazva elrejtetett, a Hunyady zászlóalj derék ifju hadnagya Vásárhelyi foglalta el 18 lelkes Hunyady-vitézzel. Találtak ugyanott e vitézek egy más szinte sulyos ládát, melly arany s ezüst készületekkel s drágaságokkal, a honáruló vagyonával, volt megterhelve, s melly a pénzzel telt vasládával s gr. Zichy néhány foglyúl elhozott cselédével együtt szinte Pestre szállíttatott. Találtak továbbá a padozat alatt 400 darab jóféle fegyvert, a horvát rablók számára elrejtve, 40 válogatott pisztolyt, s többféle fegyverszereket, mellyek közöl a pisztolyokat a vitézek magoknak kiválogatták, a többi fegyvert pedig az ottani nemzetőrségnek maga védelmére kioszták. – Ha még egy rövid fél óráig időznek, vagy rendkivül nem siettek volna, mind a pénz, mind ő magok a ellenség kezébe fogtak volna esni, kik számra 1,400-an távoztuk után nem sokára megérkeztek a pénzért, mellynek csak hűlt helyét találták.
Gyönyörű volt látni, a deli tekintetű, még ifjú, de annál lelkesebb és bátrabb főhadnagyot, Vásárhelyit, kihez emberei, majd mind vele együtt a Budán feküdt gránátosok és Turszkyak közől hazánk zászlója alá állott vitézek, a legőszintébb szeretettel ragaszkodnak, a mint Újfaluba, hol századunk szállásolva volt, gr. Zichy kocsiján, most már sajátján, a lovakat hajtva bevágtatott, az utána vonuló kocsikon a drága terhet és a foglyokat vitézei fedezete alatt hozatván, s az örvendetes hirt századunknak lelkes szavakban hirdetvén. Vállán Zichynek legszebb kétcsővű fegyvere, övében egy pár szép pisztoly, oldalán hadnagyi kardja, s Zichynek ősi több százados buzogánya csüggött. És szavaiban a honszerelem lelkesedettsége nyilvánult, s homlokán daliás büszkeség ült. Vásárhelyi a törzsökös magyar Debreczennek szülöttje, példája lelkesítse testben s lélekben ép erős ifju honfitársait! – Szabó Károly.
