Az alvidékről.
Az alvidékről.
– Az alvidékről tudósíttatunk, miképen a ráczok némelly helységek lakosait arra kényszerítik, hogy követeket küldjenek Karloviczra, hol az érsek és Suplikacz a megérkezett követeket manifestumokkal látják el, mellyben Jellachich királyi biztossá van nevezve. Octob. 11-kén 100 különféle helységek követei voltak Karloviczon, s mindenik kapott anyanyelvére fordított manifestumot, azon meghagyással, hogy haza érkezvén, annak kihirdetését helységeikben eszközöljék. Egy illy követ vallomásából az világlik ki, hogy a karloviczi vidékben tanyázó fegyveresek összeszedett mindenféle gyülevész nép, melly csak erőtetve van ott s mindenik eseng a béke után, hogy egyik sem tudja, miért kinoztatnak olly rég óta, hogy minden termésök veszendőben van s kénytelenek lesznek koldulni. Útközben látta, hogy még most is van learatatlan buza, nyomtatva még majd semmi sincs, a kukoricza még most is lábon áll. Egy más helységbeli követ beszélte, miképen octob. 7. estve Karloviczra érkezvén az érsek elébe bocsáttatott többed magával, melly alkalommal az érsek a mellette egy zöld kaputban levő közép termetű, piros ábrázatú urat Suplikacz István vojvodaként mutatta be, mondván, miképen az most jő a királytól, meghozta az ő szabadságukat s legyenek csak várakozással, írásban ki fogják kapni, s minthogy az érsek nem igen tud oláhút a jövő héten az archimandritát fogja küldeni az oláh helységekbe. A földek elnyerése végett az érsektől azon választ nyerték, hogy ezen dologba nem avatkozhatik. Oct. 14. gőzössel ezen követek jöttek Palánkáig, hol kocsit kapván az ördög hidjánál levő tanyára érkeztek octob. 15. reggel. Itt 1000-en felűl tanyáznak a ráczok. Karlovicznál, ugymond e követ, 2000-nyi rácz lehet fegyverben, de igen megelégedetlenek, csupán azzal biztatják őket, hogy nem sokára vége lesz a nyugtalanságnak, mivel Pétervárad már az övék, Becse be van véve s Jellachich már az országot körülvette, s néhány nap mulva egész erővel le felé jön.
