Brassóból.
Brassóból.
– Brassóból jött egyéntől értesűltünk a következőkről: Brassóban a magyarságot lefegyverkeztették, gyilkolás nem volt. Háromszék s vele az egész székelység katonai kormány alá adta magát. Puchner átalános népfölkelést rendelt. A hirhozó maga, szász létére, azt mondja, hogy megesik az embernek szive, ha látja azokat a nyomorúlt kinézésű szászokat, hogy, sírva és leveretten, az oláhok pedig a hideg ellen épen nem levén öltözettel ellátva, milly rosz kedvvel, mennek a tömegesen fölkeltekkel.
Az előbb N.-Szebenbe öszpontosított erő most Déva felé vonúlt; hihető, tart Puchner Arad felőli megtámadtatástól.
Híre van, hogy Erdély bent nincs egészen számunkra elveszve, mert a székelység és magyarság csakis estélyből adta alá magát a katonai kormánynak, s mihelyt meglát minket, azonnal barátságos jobbat nyujtand. Azért jó volna, lehető leghamarább, mig a katonai kormány nem aljasítja el fajunkat, tekintélyes erővel Erdélybe bemenni, mert most még nincs annyi akadály, s még nem kell valami szörnyű nagy erő.
Sokan azt mondják, csak Arad megvétele után lehet Erdélybe menni. Én pedig azt mondom, hogy minden erőt Erdély visszafoglalására kell fordítni, két okból:
1. Erdélyre a magyar fajért, s különösen nem megvetendő kiterjedésű területén gazdagon találtató kincseiért, lehetö leghamarabb szüksége van Magyarországnak.
2. Ha Erdély visszafoglalása tavaszig haladt, akkorra a camarilla a magyar szabadság megbuktatására olly tekintélyes erő fog Erdélyből előállítni, hogy akkor sokkal nagyobb megerőtetéssel fog sükerűlni. Különösen pedig meg kell előzni, hogy az uralgását megkezdett katonai kormány ne consolidálja magát, mi most könnyen meg fog történni: a most tartandó törvénytelen országgyülésen Ferencz Józsefnek a hódolati eskű letétele a székelység fegyver alóli fölmentése, és átalános újonczozási törvényczikk hozatala által, melly két utósót bizonyosan megerősítik Ollmützben. – P. L.
