CXLV. Orsz. ülés a’ m. főRRnél
CXLV. Orsz. ülés a’ m. főRRnél
majus 10. Kezdete d. e. 11 órakor.
Tárgy: 1) Meghitelesittetvén a’ m. főRRnek a’ börtönrendszer iránt költ 2-ik válaszizenete, a’ t. RRhez átküldetett.
2) Tanácskozás alá vétetett a’ t. RRnek a’ kir. városok elrendezése tárgyában költ 2-ik izenete, az abban közlött észrevételekkel együtt. (Lásd Pesti Hirlap 350. sz.)
A’ m. főRR. következőkben tették meg észrevételeiket:
„A’ 44. §. b) pontjánál a’ t. RR. telepedettnek nem tekintik a’ katonákat, mig valóságos hadi szolgálatban állanak: mint szinte a’ hivatalos, vagy szolgálati viszonyoknál fogva városban lakókat sem;“ a’ m. főRR. első észrevételük alkalmával csak valóságos hadi szolgálatban álló katonákat nem tekintették telepedetteknek; – most ehhez a’ következő módositást ajánlják: „kik a’ áros körében ideiglenesen laknak, letelepedetteknek nem tekintetnek.“
A’ 48. §-ban foglalt szabályértelmezéstőli elállásra a’ t. RR. fölszólitattatnak a’ főRR. által, minekutána az értelmezés magokból az egyes részletekből önkint minden különös meghatározás nélkül is kifejlik.
Az 51. §. a’ főRRi tábla által ajánlott „törvényes gyakorlat“ megemlitését a’ t. RR. nem látják szükségesnek; itt egy érdemes b. főispán igen érdekesen fejtegeté a’ törvényes gyakorlat természetét, mondván, mikép a’ törvényes gyakorlatnak alapja nem lehet szabály; minekutána annak, mint azt Verbőczy prolog. 10. 11. tit. consvetudo szóval nevezi, ép az a’ természete, hogy irásba foglalva ne legyen; mert akkor vagy törvény, vagy szabály. E’ törvényes gyakorlat nem is lehet határozatlan; mert ha határozatlan, akkor nem consvetudo többé; sőt a’ consvetudonak épen azon érdeme van, miszerint a’ kétes és nem világos törvényt ez magyarázza: „consvetudo est legum interpres optima.“ – A’ consvetudoval nem is kell olly könnyedén bánni, mint a’ t. RR. akarják, – ugy mond szóló; sőt azt, mint ereklyét őrizni kell a’ magyarnak; mert sarkjogai, a’ municipiumok hatályos működése; a’ repraesentatioi jog, követküldés, utasitás, ’s az egész alkotmány mind consvetudon alapul; ezen a’ t. RR. kerületi ülése is.
Az 52. §-ban ajánlott III. 2. tit. 7. §. megemlitésére, mint mellyben semmi más nem foglaltatik, mint hogy a’ szabály a’ fejedelem megegyezésével alkottassék; továbbá hogy igazságos és tisztességes legyen, – a’ t. RR. ujolag fölszólittatnak.
Az 53. §. a’ t. RR. a’ rendőri szabályokat kiveszik a’ jóváhagyás alul; – a’ t. RR. ennek kihagyására is fölszólittatnak, minekutána a’ szabálynak ép az a’ természete, hogy annak alkalmazási szüksége soha hirtelen elő nem fordul; mert hol ez történik, ott a’ törvényhatóságoknak van joga határozat által rendelkezni, mint rendkivüli esetekben szokás.
54. §. A’ t. RR. a’ helytartó-tanácsot felelőssé akarják tenni a’ szabályokért ezen kifejezés által: „helytartó-tanács által;“ azonban teljes hatalom nem adatik a’ helytartó-tanácsnak, a’ mennyiben felülről kell neki intézkedést várni. Már nem foghatja meg a’ főtábla, mikép lehet valakit felelőssé tenni ugy, hogy teljes hatalom ne engedtessék neki; és ezért a’ helytartó-tanácsot a’ főRR. felelőssé tenni ugy, hogy teljes hatalom ne engedtessék neki; és ezért a’ helytartó-tanácsot a’ főRR. felelőssé tenni nem akarják; de nem akarják azért sem, mert a’ felelősség kivihetőségéről sehol sem közölnek tervet a’ t. RR. az egész munkában.
57. §-nál hasonlóul fölszólittatnak a’ t. RR. jóváhagyás megtagadási esetei előszámlálása kihagyására; vagy a’ főRRi izenet elfogadására.
59. §. A’ t. RR. szinte fölszólittatnak annak kihagyására, miszerint ha a’ fölküldött szabályra 3 hónap alatt sanctio nem érkezik, érvényes legyen, – mert azért, hogy egy consiliarius, vagy secretarius referadajával elkésik, egy szabály minden törvénytelensége mellett érvényes legyen, mi aztán mások kárával fog megtörténni, ez képtelen.
A’ város hatóságáról D. alatt előadott észrevételeiknek minél világosabban, és minél őszintébben leendő kifejtésére ünnepélyesen hivatnak föl a’ t. RR. nevezetesen mondják meg nyiltan, miért hagyták ki az ezen D. alatti ujabb szerkezetből a’ főtábla ama’ minden kétes magyarázatot kizáró kitételét: „minden személy- és vagyonkülönbség nélkül“ tudnillik itéli a’ városi biróság a’ város határán belül elkövetett büntetteket, és rendőri kihágásokat. – Mondják még a’ t. RR. miért teszik e’ vissza-, hátralépést egy ollyan életbevágó kérdéstől, mellynek ők maguk adták elsők az impulsust; ha nem akarják, hogy criminalekban városi biróság itéljen a’ nemes fölött, miért ne mernék ezt kimondani nyiltan, férfiasan?! – A’ törvény tapintatos alkalmazása nem mindig elég, főleg olly törvénynél, mellynek olly nagy jövendője van, mint a’ territorialis biróságnak; minél magasztosb eszmét rejt valamelly törvény magában; annál tisztábban, annál világosabban kell azt kifejezni, hogy a’ gyermek is megértse.
A’ mai tárgyalás e’ kérdésig haladt; az ülés d. u. 1 3/4 órakor eloszlott.
