HAYTI.
HAYTI.
A’ legujabb hirek Port-au-Princeből máj. 7-kéig terjednek. A’ feketék zendűlete valósult, ’s a’ mulattok teljes bukásával végződött. A’ négerek Guerriert, egy öreg négerfőnököt választák uj elnökül egy jobbára mulattokból álló fegyveres csoport örömujongatása mellett. Az uj elnök a’ régi kormányszemélyzetet megtartotta, a’ ministerelnököt Herard-Dumesle urat Herard-Riviére elnök rokonát ki vevén, ki nagybátyja távolléte alatt a’ legdurvább kényuraságot űzte. Herard elnök Port-Republicainból köztudatul fegyveres kézzel ment a’ San-Domingo név alatt alakult uj köztársaság meghóditására. Az elnöknek mart. 19-kén Azuánál szerencsétlen ütközete volt a’ spanyol ajku zendülők ellen, ’s Dumesle nagy bátyja táborának teljes föloszlását megakadályozandó, számos szökevényeket agyonlövetett, ’s a’ legvadabb szigorusággal ügyekezék az elnök támogatására általános népfölkelést eszközölni, mi azonban teljességgel nem akart sikerülni. Mart. 31-kén egy rendelettel az alkotmányitó gyülést eloszlatá, a’ hatóságokat megszünteknek nyilvánitá, ’s a’ népképviselőknek és községi tanácsosoknak utasitást adott, hogy a’ hadsereg névjegyzékébe közlegényekül jegyeztessék be magukat, szóval: Riviére-Herard elnök katonai dictatorsága Herard-Dumesle által kihirdettetett. Mig azonban a’ hadsereg a’ déli részekből visszavonatott ’s az elnök közvetlen vezérlete alatt a’ fölzendült spanyol rész meghóditására indittatott, addig még sokkal veszélyesb lázadás tört ki a’ sziget déli részén; a’ feketék a’ cayesi térségen összegyülvén, Aux-Cayes városát ostrommal megvevék; Pestel és Le Corail városok ellenállás nélkül kezökre kerültek, ’s innen a’ zendülők Jeremie városára nyomultak. A’ mulattok mindenütt futásnak eredtek, sokan családaikkal hajóra szálltak Jamaicában keresendők menedéket. Most maga az elnök hivatott segitségül a’ zendülők ellen; ez azonban a’ veszélyt csak nevelheté, mert az elnök táborának legnagyobb része feketékből állott. E’ közben Jeremie is a’ négerek kezébe esett, Pierrot tábornok a’ san-yagoi spanyol zendülők által megveretvén, szinte nem harithatá el a’ veszélyt, a’ győztes négerek pedig a’ főváros felé nyomultak már. Illy sanyarú helyzetben a’ mulattok önkint egy négernek szándékozának átengedni a’ főhatalmat. Dumesle még most is a’ legtulságosb erőszakról gondolkodván, apr. 28-kán a’ főváros polgárait a’ Marsmezőn összegyüjté, fegyverfogásra hivá fel őket, ’s értésökre adá, miként ő a’ város elhagyására és fölégetésére a’ kellő rendszabályokat már megtette. Itt már a’ béketürés fonala végkép megszakadt. Pierrot tábornok maga sürgeté a’ kormány megbuktatását, ’s ajánlatára 433Guerrier választatott elnökül. Dumesle annyi erőszakért még csak fogságra sem vettetett, ’s általában ugy látszik, hogy a’ telivér négerek inkább az engesztelés mint hoszu rendszerét akarják követni. Herard elnök hadának romjaival a’ keleti részeken táboroz ugyan még, de ügyét mindenki veszettnek tekinti, ’s a’ franczia consul és de Moges admiral az uj kormánynyal már érintkezésbe is lépett.
