186. Országos ülés a’ főRRnél, jul. 31-én d. e. 10 órakor.
186. Országos ülés a’ főRRnél, jul. 31-én d. e. 10 órakor.
Tárgy: a’ sérelmek’ III. és IV. osztálya.
A’ III-ik osztály horvát, dalmát és slavoniai törvényhatóságok’ sérelmeit, a’ IV-dik pedig az egyes királyi városokéit tárgyazza. Mind kettőnek egyes pontjaira kevés kivétellel elfogadtatott a’ RR. javaslata.
A’ III-dik osztályra nézve általánosan azt javaslák a’ RR. hogy az ide foglalt királyi városoknak (Eszék, Károlyvár, Zeng, Körös-Kaproncza és Zágráb) ’s a’ Buccari kerületnek 532sérelemi innen kivétetvén, az előbbiek a’ királyi városok, az utóbbiak pedig a’ szabad kerületek’ sérelmeivel egy osztály alá soroztassanak.
Ezen javaslat ellenében a’ horvátország bán előadá, mikép’ e’ törvényhatóságok’ sérelmei eddig együtt terjesztettek fel mindenkor, ’s e’ hosszas gyakorlat’ megváltoztatását most sem sürgeti semmi fontos ok. Ennélfogva kivánta a’ RR. javallatát – mit Horvátország’ municipalis jogaira nézve sérelmesnek tart, – mellőzni, nehogy elfogadása által a’ horvátországi ingerültség inkább élesztessék.
A’ kivánatot, a’ baloldal közhelyesléssel fogadván, határozattá lőn.
Mi a’ III. osztály’ egyes pontjait illeti: ezek két alosztályra oszlanak, az elsőben a’ mult országgyülési felterjesztett de nem orvosolt, a’ másodikban az uj sérelmek foglaltatnak.
Az első alosztály’ pontjai újonnan fel fognak orvoslás végett terjesztetni.
A’ másodiknak is csak 7. pontja felett történt érdekesebb felszólalás. E’ pont a’ határ-őrvidékeknek a’ váltótörvényekből folyó sérelmeit ’s kivánatait tárgyazza, miknek mindegyikéről azt igyekezett megmutatni egy baloldali gróf hogy semmi sérelmet nem, csak egyszerü inditványt foglal magában. Ezt azonban a’ jobboldalról „provisoriusnak” nevezett horvát követ megczáfolván: e’ pontban felhozott esetek közül azok, miket a’ RR. is sérelemnek ismertek el, pártoltatván, a’ többiek pedig a’ váltótörvénykönyv’ kijavitásakor – miről a’ RR észrevételeikben emlitést tesznek – fognak elintéztetni.
A’ IV-dik osztály többnyire kincstár által elkövetett sérelmek’ halmaza, miknek tárgyalása közben gyakran felszólalt egy érdekelt hivatalnok a’ baloldalról a’ kincstári igazolólag, védőleg, ’s néhol az ellene föladott sérelmek’ valóságát tagadólag; de felszólalásainak nem sok sikere volt ’s csak igen csekély részét tartóztathatá fel a’ kincstárra nehezült sérelmeknek.
Vitatkozás támadt Selmecz- és Béla-bánya egyesült városok’ 5 ’s 7. pont alatti sérelmei felett is.
Az 5. pont a’ bányagrófi hivatal’ azon egyedáruskodását tárgyazza, mellyet a’ provisorátus’ útján bevásárlott, ’s a’ bányamunkások közt uzsoráskodva kiosztogatott ruházat és tápszerekkel üz, melly egyedárúság, hogy annál jövedelmezőbb legyen, az udvari kincstár eltiltá az igazságszolgáltatást mind azon hitelezőktől, kik bányamunkásoknak illy nemű szereket hitelezni merészelnek.
Volt, ki e’ pontot csak kivánatkép’ akarta felterjeszteni a’ szabad verseny’ felnyitása végett. De egy jobboldali gróf itt olly sérelmet látott, mellyre az ember’ hajaszálai borzadnak fel, ha elgondolja: hogy a’ kincstár a’ termékeket első kézből soha sem veszi, hanem az olcsón vállalkozó zsidóktól szinte használhatatlan zagyva terményeket vásárol be, ’s ezeket a’ bányamunkások közt jó kamat mellett szokta kiosztatni.
A’ sérelemképeni felterjesztés elfogadtatott.
A’ 7. pontban az egyesült két város’ panaszolja, hogy földesuri jogainak használatában a’ kincstár’ hatalomparancsai, ’s hatalmaskodó befolyása által gátoltatik, ’s ezt több esetek ’elősorolásával igazolja.
Az itt elősoroltak’ hitelességét egy kincstári hivatalnok kétségbehozá, miáltal alkalmat adott azon megjegyzésre: hogy ha hitelesség, nem a’ sérelmet panaszlóknak, de a’ hivatalnokoknak tulajdonittatik, ugy a’ sérelmek’ tárgyalása felesleges, mert ezek’ nagy részét hivatalnokok okozván, ők a’ sérelmeket mindenkor megtagadják.
Az i. és l. pontok’ kivtelével a’ 7. sz. alá foglalt sérelmek is felterjesztetnek.
Végül a’ Selmeczi sérelmek’ szerkezeti modorára nézve egy főhivatalnok megjegyzé: mikép’ a’ füszert ugyan már megkedvelte, de ez mégis igen paprikás, mint látszik az érdemes város ama’ szabálynak „fortiter in re, svaviter in modo.” utóbbi részét igen eltéveszté: ’s ezért több baloldali taggal együtt kivánta a’ RR-ket felszólitani annak eszközlésére, hogy a’ szerkezet az illetők által szelidittessék meg.
Erre azonban feleltetett, hogy a’ modorbeli kellemetességet mellőzi, – a’ főRR. pedig nem nevelők, hogy a’ sérelmek’ szerkezetének modora felett illendőségi tanitásokat tartsanak.
Volt, ki rágalmazási pert is akart volna inditani az egyesült két város ellen.
A’ szerkezeti modor fölötti vita’ következtében a’ szerkezet némelly pontoknak – különben is csak ismétléseknek – kihagyásával szelidittetik.
Közelebbi ülések’ tárgyaúl elnökileg az országgyülési szállás ’s városügy tüzetett ki.
