Országos ülés a’ RR-nél, octob. 2-án, déli 12 órakor.
Országos ülés a’ RR-nél, octob. 2-án, déli 12 órakor.
Olvastatott: a’ börtön-rendszer iránti V-ik izenet; ’s aztán egy törvényjavaslat, az egyházi adományosok, ’s egy másik a’ hivatalképesség iránt.
Az elnök igen elkésettnek hiszi már a’ hivatalképességi törvény’ tárgyalását, ’s nehogy a’ tárgyak’ egymásra halmozása csak ártson az ügynek, javaslá azt most mellőztetni.
Központi városunk’ egyik követe nem mond köszönetet ő excellentiájának e’ javaslatért, ’s annál inkább kéri a’ felolvasott törvényjavaslatot pártoltatni, mivel valóban igaz, hogy ez ügy már is sokat késett. Nem kell e’ tárgyban más a’ kormány’ részéről, csak puszta akarat azt szentesiteni.
Hasonlóan nyilatkozott egy dunai megye’ ifjabb követe.
’S egy nagy megye’ követe szinte azt hiszi, hogy e’ javaslat’ törvénynyé emelése sem nagy fejtörést nem kiván, sem miatta a’ bolognai archivumot feldulni nem kell. Szónok azonban épen akaratot nem tapasztal; hiszen – ugymond – ki dolgozik ott fen? Ha azt akarnók – mond szónok – hogy munkálódásainak némi eredménye legyen: sokan ősz hajakkal térnének haza. Pedig áttérve a’ felolvasott tárgyra: kérdi szónok, kik a’ RR., nemesek voltak e első nemzőik? ’S ime a’ fiaik tanácskoznak atyáik’ születési képessége fölött! Kezében szónoknak, egy régi jus publicum, miszerint nem-nemes horvát lehete consiliarius (Átadja a’ horvátországi követeknek). Olvassák meg a’ követurak. ’S miért is ne lehetne? Minmagunk panaszkodunk a’ czéhek ellen, miért pártolnók azt a’ status’ hivatalaira? Sic non itur ad astra. Nyissunk szabad tért, pályázzon ész észszel, tehetség lelki erővel; győzzön személyes érdem, nem rideg leszármazási fa, bár árbocz legyen is. Ezt épen a’ status’ java, minérdekünk hivánja.
Egy dunai megye’ idősb követe figyelmezteti a’ RR-ket az elhunyt fejedelem’ szavaira: „ut omnes cives mutuo necessitudinis vinculo conjungantur.” Ezt mostani fejedelmünk, ki atyjának nyomdokait igérte követni, bizonyosan szem előtt tartandja.
A’ tábla’ ősz jegyzője is azon véleményben van, hogy valahára felfognak már hagyni azon késedelmeskedő modorral, mi még a’ német császári birodalom’ korában példabeszéddé lőn.
Az elnök ellenben javaslatát azzal mutogatá, hogy jelenleg már hetven tárgy van, a’ mellett, hogy tizenhét felküldetett.
Mire ismét válaszoltatott, hogy a’ RR. ezt kitünőleg fontosnak tartják.
E’ szóváltások közben egy dunai követ inditványozá, hogy a’ szerkezetben mondassék ki, miszerint a’ törvény’ jótékonysága csupán keresztyén, vagy mint a’ többségnek tetszék, bevett vallásu benszülöttekre, ’s honosultakra terjesztessék ki.
Ez inditvány elfogadtatván, alkalmaztatott a’ birhatási jog’ kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatban is.
Végül a’ futóhomok’ megkötését tárgyazó törvényjavaslat tárgyaltatott.
