308. Kerületi ülés, oct. 16-án;
308. Kerületi ülés, oct. 16-án;
elnökök: Zmeskál, Lónyai Menyhért, naplóvivő: Eischl; jegyző: Ghiczy.
Hitelesittetvén: a’ fiumei vasut iránti határozatok; napi renden volt a’ pénzügyi munkálat.
A’ munkálat’ azon része vétetett vizsgálat alá, melly a’ szükségekről, ’s azon czélokról szól, mikre az országos pénztár’ jövedelmei forditandók lennének. Első helyre tüzé ki a’ választmány a’ teendők között közlekedési eszközök’ czélszerü létesitését, ’s e’ végett szükségesnek látja, hogy 1) az országos közlekedési főutvonalok törvény által jelöltessenek ki; 2) azoknak elkészitésére ’s fentartására az országos pénztárból évenként egy millió forint; ’s 3) a’ szabályozandó ingyen közmunkák’ egy része is azokra forditassék; 4) az orsz. utak’ elkészittetése ’s fentartása feletti felügyelés az országos pénztár’ ’s közmunkák’ kormányzása végett felállitandó igazgatóság’ teendőinek egyik ágát tegye; a’ törvényhatóságok csupán a’ megyei ’s községi utak’ készitésére ’s fentartására ügyelvén. A’ közlekedési utvonalok’ öszpontosulásának helyeül Pest város tűzetnék ki, mint összes kereskedelmünk ’s fejlődő iparunk’ központja ’stb.
Felolvastatván ezek, olvastatván továbbá az utvonalok’ sorozata, észrevételek tétettek e’ kijelölt vonalok’ részleteire. Az elnökség azonban, mielőtt részletek fölött hozatnék határozat: szükségesnek tartá előbb a’ választmány által elsorolt czélok’ általános átnézésébe bocsátkozni, mindenkire nézve felhiván a’ RR. nyilatkozatát az iránt: kivánják e a’ tett ajánlatból részesiteni, vagy nem?
Mindenekelőtt tehát az országos utvonalokra nézve adá elő jegyző utasitását. Küldői az ajánlat’ legtöbb erejét a’ fiumei vasutra kivánják forditattatni, ’s ugy hiszi, hogy az utvonal’ sorsa még eldöntve nincsen, minélfogva kő-utak’ épitését elhatározni ez orsz.gyülés’ teendői közé nem sorozza.
Központi megyénk’ követe pedig a’ kijelölt vonalok’ számát sokallá; holott, ugy mond, a’ vasutak’ elkészültével ezeknek egyrésze merőben feleslegessé fog válhatni. Hogy gyors, olcsóbb és pontosabb közlekedés’ előállitása a’ régibb közlekedési eszközök’ irányát egészen megváltoztatja, példa a’ gőzhajózás; igy például sok dunai megyéből, ki hajdan Bécsnek indult, egyenesen fölfelé utazott, ’s most gyakran visszafelé jő Vácznak, honnan gőzhajóval mégis gyorsabban, kényelmesebben mehet. Figyelembe veendő továbbá, hogy a’ kijelölt vonalokon már vannak országutak, mellyekről leveszi kezét az illető törvényhatóság, mihely az orsz. pénztár’ rovatai közé fölvétetnek; ’s meg fogja e győzni azon csekély ajánlatnak e’ rovatra határozandó része annyi vonalok’ fentarását? nem jőnek e azok ekkép’ még roszabb karba, mint vannak jelenleg?
Egy alföldi követ mérsékelt, ’s igen csekély vámfizetés által kivánja az utakat fentartani. De e’ vám, ha csekély, fölemésztetik a’ kezelés’ költségei által; ha sok, még alig mozgó közlekedésünk’ mostani élénkségét is elnyomhatja.
E’ nyilatkozatok után szavazatra tüzetett: kivánnak e a’ RR. utakra bizonyos mennyiséget juttatni a’ megajánlott öszletből? ’s a’ többség 33 megye, osztá a’ választmányi véleményt, melly e’ tételt első helyre sorozá. Kisebbségben maradtak: Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Komárom, Somogy, Veszprém, Fejér, Bács, Turócz, Pozsega, Verőcze.
Következett a’ mennyiség’ meghatározása, ’s egy mult o.gyülésről ismert követ számitásokat tőn. A’ RR. azonban az ajánlat’ felosztását a’ tanácskozások’ későbbi stadiumára tartozandónak vélvén, folytaták a’ czélok’ kijelölését.
A’ Luizautat a’ többség (31 megye 17 ellen) megváltatni kivánja.
A’ fiumei kikötő felkiáltással pártoltatott.
Szükségesnek találták a’ RR. ut- és csatorna-hálózati tervek’ készitését is.
Ajánlat téteték a’ Tisza’ szabályozására is; de mint központi megyénk’ egyik követe kiköté, csupán annyi, mennyi hajózhatóvá tételére szükséges. Áradás ellen ótalmazzák magokat az érdeklett birtokosok. Ezen tétel ellen következő megyék szavaztak: Nyitra, Sopron, Trencsin, Vas, Zala, Liptó, Komárom, Veszprém, Fejér, Bács, Pozsega, Verőcze, Sáros.
Adatik azonban egyéb folyók’ szabályozására is, noha sokan ezt azon okból ellenzék, mivel a’ Duna már különben is hajózható, ’s jelenleg a’ hazának érdeke kivánja, hogy a’ Tiszára minél több erő fordittassék.
A’ népnövelés fölött volt egy kis vita. Központi megyénk’ követe ugyan is ez ajánlatot körülményeink között testetlennek, ’s a’ pénzt, mi rá ajánltatnék, sárba dobottnak mondá, mig a’ nemzetnek kezében nem lesz a’ növelés’ ügye, mig részletesben meg nem határoztatik, hova, miképen, és ki által fordittatik az öszlet, melly e’ különben szent czélra adatnék. Nincsenek e jelenleg is gazdag alapitványok, volna e azok mellett, ha jól kezeltetnének, ujabb ajánlatra szükség? ’S ki fogja ismét ez ujabb ajánlatot kezelni? nem fog e ez is épen rendeltetésével ellenkező czélokra fordittatni?
Egy dunai megye’ régibb követe nem lehet egy véleményben P– követével; ő nem akarja a’ tömérdek időt elveszteni, mig a’ növelés’ egész rendszere tisztába hozatik, mig a’ kormánynyal elvek hozatnak tisztába; ugy hiszi, van most is tömérdek mód, megtenni a’ legnemesebb, a’ legdúsabban kamatozó investitiót, melly a’ nemzetnek értelmi kincsét fogná szaporitani. Nincsenek czélok kijelölve? – ott van, ugymond szónok – a’ népnövelési munkálat, vegyük fel azt. Vagy bizzuk meg valamelly megyét a’ kezeléssel?
Mindezen ellenvetésekre sokat tudna P– követe válaszolni, elmondaná, ha lehet e a’ népet iskolákban növelni, nem inkább az élet ’s institutiók növelik e azt? mindezekről azonban hallgat; ’s csupán arra figyelmezteti T– követét, hogy a’ népnövelési munkálatot kivánván fölvétetni, önmaga elismeré nyomos voltát azon oknak, miszerint elvontan, minden czél’ kijelölése nélkül valamelly általános eszmére ajánlatot tenni valóban czélszerütlen dolog. Ne feledjük, hogy a’ növelés által is valamint nem kevés jót, ugy igen sok roszat is eszközölhetni. ’S ez állitás’ igazságát szinte elismeré T– követe, midőn az országos ajánlat’ kezelésével valamelly megyét kivánt megbizni. Kérdi szónok van e az érdemes követnek reménye, hogy ebbe a’ kormány beleegyez.
A’ többség mindezek mellett a’ népnövelésre is tőn ajánlatot. Kisebbségben maradtak: Borsod, Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Fejér, Pest, Turócz, Pozsega.
Jön a’ ló-tenyésztés’ előmozditása. A’ RR. ugy vélekedtek, hogy ez a’ haza’ főbb szükségei közé, fillérezett subsidium mellett, nem soroztathatik.
A’ hon’ szivét, értelmiségünk, iparunk és kereskedésünk’ gyülpontját Buda-Pestet is csak következő megyék kivánák biztositani az árviztől: Abauj, Árva, Baranya, Borsod, Csanád, Csongrád, Heves, Hont, Nógrád, Pest, Szabolcs, Temes, Tolna, Zólyom: 14. A’ többség ugy hivé, hogy elébb való a’ b–töltés, ’s aztán, mond egy érdemes követ, miért nem biztositja az ország U– megyét?
Statisticai hivatal’ állitása szükségesnek ismertetett. Egy követ ugyan merőben feleslegesnek tartá, mi alkalmul szolgált egy más követnek azt annyival inkább sürgetni, hogy előtteszóló követnek, adatok’ hiánya miatt, ne legyen ürügye nem adózni. Adat nélkül anyagi érdekek’ kormányzásáról szó nem lehet, olly szükséges ez haladni akaró nemzetnek, mint a’ dolgozó embernek az óra, hogy munkáját a’ szerint intézhesse.
Azon szükségek, miket az országos választmány előlegesen fedeztetni kiván, itt végződnek. Emliti azonban, hogy még ezeken kivül számos szükségesek, tömérdek teendőik vannak, mik a’ nemzetet egyiránt érdeklik ’s tekintetbe vételt érdemlenek.
Illyen mindenekelőtt a’ választmány szerint, visszatéritése azon öszletnek, mellyel az ország a’ királyi kincstárnak tartozik.
Egy kárpátvidéki követ a’ nemzet’ hitelében áll dolognak tartá, hogy ez öszlet, ha az országos pénztárról beadott számadásból kiviláglik, a’ nemesség által, mellynek a’ kincstár’ jó hiszemben kölcsönze, visszafizettessék.
Két dunai követ azonban részletes adatokkal kimutatott pontos számadást kiván, sőt egyik computizálni kiván a’ só-áráról, mi már csak nem félszázad előtt „praesens necessitas”-nál fogva fölemelkedett, melly „praesens necessitas” maiglan tart, számadást kiván a’ franczia háborúk által okozott károk’ mentesitésében adott öszlet’ hova forditásáról, ’s a’ pénzen árult kamarai javak’ jövedelmeiről. Különösen pedig egyik megyei követ hallatlannak mondá ez esetet, miszerint egy nemzetről állitatik, hogy kormányának adósa. Mondja ugyan Sz– követe, hogy nem a’ nemzet, hanem a’ nemesség tartozik a’ követelt öszlettel; de hát mire fordittatott az? nem törvényhozási előkészületekre e? ’s habár a’ törvényhozásba jelenleg a’ nemességnek van is befolyása, lehet e tagadni, hogy e’ testület a’ nemzet’ nevében cselekszik? – Ezen követelést magányadósságképen tekinteni nem lehet, az csak pénztárak közötti viszony, ’s e’ kérdés a’ status’ szükségeinek, mikép’ történt, ’s mikép’ történhető fedezésébe belevág. Mutassák ki nem csupán az orsz. pénztárról, hanem egyéb kutforrásokról adott számadásokból is, hogy ez öszlet, miről szó van, a’ statusszükségek’ fedezésében hiányt okozott, mutassák ki, álljanak elő deficittel, ha van, ’s szónok nem fog késni azt pótolni.
Hasonló okok miatt, noha a’ más forrásokról követelt számadást a’ kárpát-vidéki követ fizetni nem akarásnak tekinté, a’ kincstári követelés e’ helyen most mellőztetett, bővebb számadások kivántatván.
Emliti továbbá a’ választmány, miszerint, a’ nemzeti museum is, hogy tökéletes felállitása ’s belső készitése huzamosb időre ne maradjon, a’ nemzet’ további tettleges pártolását várja.
Egy követ, ki a’ természet-tudományi társulat’ tagja, különösen fölhivá e’ tárgyra a’ RR-nek nem igen nagy figyelmét. Az épület, ugymond, már áll, ’s ha nem legczélszerűbben is van épitve, tagadhatlanul diszére szolgál a’ fővárosnak, sőt egyéb nemzetek’ muzeumainak épületét tekintve, a’ nemzetnek is. Az épitési költségek azonban közbejött körülményeknél fogva, többe került, mint mennyire tervezve volt; ’s ez okból főleg butorzata, saját pénzerejével csak sok évek után foghat elkészülni. Az országnak milliomokra menő kincse e’ miatt hever használatlanul, a’ tudományok’ nem kevés kárával; ott áll a’ ház, mint egy másik Ludovicea botrányára a’ nemzetnek, az országuton. Adják meg a’ RR. a’ csekély-öszletet, mi az épület’ használhatóvá tételére meg kivántatik, ne engedjék több évekig elveszni az épület’ falaiba befektetett pénzt; tekintsenek, monda végre egy tiszai követ, a’ nemzet’ méltóságára, mellyel nem fér össze, hogy középületeit föl sem épiti egészen ’s már odahagyja, igazolván a’ közmondást, miszerint lelkesedésünk hasonló a’ szalmatűzhöz, honnan lángunk hirtelen kilobban és – elalszik. Igen, mond Cs– követe, a’ nemzet’ becsülete is kivánja a’ RR-től, hogy ez intézetről ne vegyék le most kezüket, hogy következetes pártolással fejezze be e’ törvényhozást, mit egy másik áldozatával létrehozott.
E’ fölhivások után szavaztak; ’s az ajánlat egészen reménytelenül megbukott. Sőt szavazás közben, ’s később gúny’ tárgyává kitéteték maga az ügy. Egy alföldi követ a’ kincseke, mellyeket nagy gonddal gyüjtöget a’ tudomány, holmi silány mumiáknak nevezve, Budára kivánta át hordatni, hihetőleg a’ fegyvertárba pihenni, ’s a’ muzeumból, mire a’ dicső magyar nemzetnek semmi szüksége nincsen, készittessék országház; igy aztán az országház’ költségei is megkiméltetnek.
Igaz ugyan, hogy van kesztyü, mellyet mindkét kézre föllehet huzni: de központi megyénk’ követe kétségbevonná, valljon e’ muzeumban, melly B–s’ követe szerint mumiáknak van készitve, követ-urak alkalmasan tanácskozhatnának e? A’ szavazat’ váratlan eredményére egyébiránt megjegyzé, hogy ime azért nincs áldás, azért fekszik Isten’ átka a’ subsidiumozáson, mert a’ tekintetes RR. akarata változóbb az őszi időnél.
A’ muzeumra megkivántató csekély öszletnek megadására szavaztak: Borsod, Bihar, Csongrád, Arad, Torontál, Pozsony, Nográd, Komárom, Bars, Hont, Baranya, Zólyom, Esztergom, Pest, Tolna, Árva. 16.
A’ többség mindazáltal megegyezett abban, hogy a’ nádor ő fensége által beadott számadásoknak ez ajánlatot illető része meg tekintessék.
Kijelölé ezután a’ választmány a’ nemzet’ teendőiül műegyetem- és reál-iskolák’ létrehozását.
E’ pontnál egy megye’ követe előadá utasitását, miszerint a’ Ludovicae’ alapitói fölszólitandók volnának, hogy, ha az ezen intézet által kitüzött czél, azon elvek szerint, mint ohajtja a’ nemzet, el nem érethetnék, nem lennének hajlandók abban megegyezni, hogy a’ Ludoviceából műegyetem alakittassék.
A’ reáliskolákra nézve pedig a’ jegyző inditványozá, felirást intéztetni ő felségéhez, mellyben megköszönvén a’ hasonló reáliskolák’ állitása iránt tett k. rendelkezését, 729egyszersmind kérjék a’ RR., hogy ezen rendeleteit az orsz.gyüléssel közölni méltóztassék.
E’ fölirást annyival inkább pártolá a’ többség, mivel a’ fundus studiorum, mellyből az állandó reáliskolák’ költségei fedeztetni fognak a’ nemzeté; de különben is őt illeti a’ legfőbb jog, gondoskodni gyermekei’ növeltetéséről. Az inditvány ekkép’ határozatul kimondatván, egyszersmind ez idő szerint a’ műegyetem iránti rendelkezés is felfüggesztetett. Hát ha, ugy mond egy követ, kedve jő a’ kormánynak a’ gazdag-alapitványi pénztárból ezt is alapitani?
A’ gazdasági ’s iparegyesületre nézve osztozott a’ RR’ többsége (32 megye) az országos választmány’ véleményében, miszerint az iparegyesületek, bár egyes hazafiak’ buzgóságának köszönik fenállásukat, orsz. közpártolásra mindazáltal számot tarthatnak.
Végül emlittetik a’ Pesten épitendő országház. Volt, ki a’ nagy tekintetü okok ellen, miknélfogva ez országház’ épitését olly rég’ szorgalmazza a’ nemzet, ’s azon előzmények után is, mik terv’ készitése iránt már ez orsz.gyülés által tétettek, visszakivánt lépni a’ kiviteltől, ’s a’ pompás orsz.ház’ ellenében a’ szegény koldus nemzetet emlegeté.
Nem igy központi megyénk’ egyik követe. Lelkesedéssel emlité a’ nemzet’ nagy nyereségét, hacsak az orsz.gyülés Pesten fog is tartatni; sőt tovább ment. Ugy hivé szónok, a’ nemzet’ ez épületénél nem csekély öszletbe kerül, mit a’ művészet diszitményül rárakand; ő ez öszletből annyit megkiván takaritani, mennyi szükséges Mátyás’ szobrának elkészitésére, a’ nemzet’ e’ nagy királyának szobra leendvén aztán legszebb ornamentum azon ház előtt, mellyben soha felednünk nem szabad, hogy e’ nemzet hajdan nagy vala és dicső, ’s e’ nemzetnek egykoron még naggyá és dicsővé kell lennie.
Egyik tagja azonban a’ választmánynak, melly az orsz.ház’ ügyében ki volt küldve, kérte a’ RR-ket, halasztanák el ez egész tárgyban a’ határozást addig, mig az orsz. választmány’ jelentése fölvétetik.
E’ jelentés’ fölvétele e’ szerint, már ki lévén nyomtatva, más napra halasztatott.
