Bélsárpangás (székrekedés)
Bélsárpangás (székrekedés)
Oka: túlzott csontetetés, elégtelen mozgás,a végbélnyílás körüli mirigyek gyulladása,tályogok, daganatok a belekben. Tünetek: étvágytalanság, kötött mozgás,felpúposodott hát, a bélsárürítés fájdalommal jár vagy nem sikerül.
Az egészséges kutyának naponta egyszer-háromszor van - összesen mintegy 50-250 g súlynyi - széklete. Színe függ a táplálék összetételétől: ha sok húst kap, az eb, akkor sötétbarna, ha sok csontot, akkor világosbarna, majdnem fehér, ha pedig vegyes koszton él, akkor sárgásbarna. Bélsárpangásról akkor beszélünk, ha a kutyának legalább két napig nincs széklete.
A székrekedés leggyakoribb oka a túlzott csontfogyasztás. Ha ugyanis kedvencünk sok csontot kapott, gyomorsavai nem képesek a csont mésztelenítésére, és az kisebb-nagyobb darabokban - rendszerint szilánkosan - jut el a vastagbelekbe, s a bélsárból kiálló hegyes csontdarabok felsérthetik a végbél kezdeti szakaszát. Bélsárürítéskor ezek fájdalmat okoznak, s emiatt a kutya visszatartja a székletét. A bélsár teljesen összesűrűsödik, kőkemény lesz, majd nem fér át a végbélnyíláson. A következmény olykor makacs székrekedés, ami súlyosabb bajokhoz, elhanyagolt esetben elhulláshoz vezethet.
A lakásban tartott kutyák rendszerint keveset mozognak, s így könnyen kialakulhat a bélsárpangás. További okok lehetnek még: helytelen táplálás, lenyelt idegen tárgyak, a végbélnyílás körüli mirigyek gyulladása, szűkületek, hegesedések, tályogok vagy daganatok a belekben, esetleg a bélférgek tömeges elszaporodása. Idős kutyáknál a prosztata megnagyobbodása, illetve a bélműködés korral járó gyengülése is okozhat székrekedést.
A betegség tüneteit még a kezdő kutyatartó is felismeri. Az állat állandóan - jobbára sikertelenül - erőlködik, közben néha szűköl vagy nyöszörög. Ha ez az állapot hosszú ideig tart, akkor a besült ürülék mérgezi az állat szervezetét, az eb levertté, apatikussá, étvágytalanná válik, hányhat, gyakran felpúposítja a hátát, mereven mozog. Amennyiben testhőmérséklete a normális fölé emelkedik, akkor hashártyagyulladás veszélye is fenyegetheti.
Az idősebbek székrekedését megelőzhetjük, ha diétáztatjuk őket, csontot csak nagyon ritkán kapnak, esetleg táplálékukhoz naponta paraffinolajat vagy enyhe hashajtót adagolunk, illetve rendszeresen kapnak tejet, valamint zsíros ételeket. Az ilyen kutyákat gyakran és megfelelő ideig sétáltassuk, hogy eleget üríthessenek.
A tartós bélsárrekedés káros az állat szervezetére. A besűrűsödött bélsár a bélfalra gyakorol állandó nyomásával fekélyt okozhat, illetve az ürülék annyira megkeményedhet, hogy eltávolítása többnyire nagyon nehéz, sőt nem is mindig sikerül. A baj súlyosabb esetekben halálos kimenetelű is lehet, s ennek oka az, hogy a kutyát túl későn vitték az állatorvoshoz.
A székrekedés gyógyítása mindenekelőtt az alapbetegség megfelelő kezeléséből áll. Hashajtót azonban kizárólag állatorvosi utasításra kaphat a kutya, mert ha nem megfelelő gyógyszert adunk neki, több kárt okozunk vele, mint hasznot.
