EKCÉMA
EKCÉMA
Gyakran előforduló betegség. Tulajdonképpen a túlérzékennyé vált bőr gyulladásos "válasza" olyan belső vagy külső ingerre, amely a normális érzékenységű bőrön nem okoz gyulladásos reakciót. Belső okai: hiányos táplálás, bélsárrekedés, bélférgesség, gyomor- és bélhurut, a végbél körüli mirigyek gyulladása, veseelégtelenség, ivarzási rendellenesség, álvemhesség és az öregkor. A külső okok: gyakori fürösztés, bolhák vagy egyéb külső paraziták, nedves, huzatos kennel, elhanyagolt, ápolatlan bőr és szőrzet, a bőrre került vegyi anyagok.
Az alergiás bőrgyulladás egyik gyakori okozója a virágpor
A belső és külső okok természetesen nem azonnal vezetnek ekcémához, de hajlamossá teszik rá a bőrt, olyannyira, hogy viszonylag csekély hatások is kiválthatják a betegség jellegzetes tüneteit.
Az ekcéma rendkívül változatos formában jelentkezhet. Legenyhébb alakja a bőr mérsékelt megduzzadása, amely viszonylag gyorsan elmúlik, és helyén korpásodás marad vissza. Általában csak a szőrmentes vagy az alig szőrös testrészeken alakul ki.
A betegség túl heveny formájában szenvedő állat teste viszket, ezért kaparja, harapdálja a bőrét, amely ilyenkor látszólag már egészséges. Néhány óra alatt azonban élénkvörössé válik, erőteljesen nedvezik, sőt a szőr is kihullik. Rövid időn belül a beteg bőrfelület rendkívül duzzadt, fájdalmas lesz, esetleg gennyesedni kezd. Idült esetben merevvé válik, megvastagodik, a szőrzet erősen megritkul.
A betegség rendszerint csak alapos, huzamos, szakszerű kezeléssel gyógyul, és fennáll annak a veszélye, hogy gyakorta kiújul.
