A farok
A farok
A kutya mozgás közben a farkával is irányítja testét, ezzel az irányváltoztatást és gyors fordulást segíti. A farok az állat hangulatáról is árulkodik. Izgalmi állapotban a kutya fölfelé tartja a farkát; ha megijesztik, akkor két hátulsó lába közé csapja, míg a vidám kutya csóválja a farkát.
A farok a kutya fajtájának jellegzetessége, s általában méter, tartás és szőrzethosszúság szerint különböző. A legtöbb kutya farka lelóg, és rendszerint a csánkig ér. Ha ezt "normaként" fogadjuk el, akkor ennek alapján megkülönböztetünk hosszú farkot (amely a csánk alá ér) és rövidebben (amely nem ér a csánkizületig).
Alak szerint a farok lehet: kunkorodó, amikor a kutya kör alakban, jobb vagy bal oldalon magasan tartja a farkát, s annak vége a farok tövének vonaláig ér; hátára csapott, amikor a farok teljesen felfekszik a hátra, esetleg a vége kissé kunkorodik; leeresztett, kard alakú, ha a farok vége kissé hajlott vonalú, teljesen leeresztett pedig az a farok, amely szinte csüng a hátulsó végtagok között. Egyes fajták farkát viszont a standard előírásainak megfelelően csonkítják.
