Epilepszia.
Epilepszia.
Idegrendszeri bántalom, amely eszméletlenséggel és merev-, ill. rángógörcsös rohamokkal jár. Lefolyása különböző súlyosságú lehet; enyhébb esetben a normális egyensúly hirtelen megbomlik, a kutya megtántorodik, támolyogni kezd, lerogy, majd oldalt dől. Néhány másodperc múlva felkel, mozgása lassú, bizonytalan, bágyadt. Szeme ijedt, zavart; súlyosabb esetben a roham szinte villámcsapásként éri a kutyát. Az állat oldalára vágódik, egész teste megmerevedik, végtagjai mereven rángatóznak, pupillái tágra nyílnak, szemét ijesztően forgatja, feje és nyaka teljesen hátrafeszül. A rágóizmok görcsös rángása miatt az állat pofája habzik, a nyelvét is véresre haraphatja. A roham alatt fülsértő, sikító hangot adhat, ami rendszerint nyöszörgésbe megy át. Széklet- és vizeletürítés is előfordulhat. Az ~s rohamok különböző időközökben ismétlődnek; néha naponta, máskor hetek, sőt hónapok múlva. Az ~s roham - amely néhány percig is eltarthat - meglehetősen ijesztő, kellemetlen látvány; amikor a kutya magához tér, a legtöbb esetben szinte egészségesnek látszik. Súlyosabb roham után bágyadtabb, és rendszerint elvonul a helyére. Az ~s rohamot kiválthatja kifáradás, nagy ijedtség, fokozott izgalmi állapot, a koponyát ért erősebb ütés, oxigénhiány (pl. létrejöhet a roham a » fojtólánc hirtelen, erős meghúzására, ilyenkor ugyanis a nyaki erek leszorítása miatt az agy nem kap elegendő vért), de okozhatja anyagcserezavar is. Az ~ az agyvelő veleszületett, örökölhető működési zavara, tehát nem a szívvel összefüggő betegség, mint ahogy azt a kutyatulajdonosok nagy része feltételezi.
A legfontosabb, amit az ember tehet, ha az ~s rohamok jelentkeznek, hogy a kutyát a roham alatt a sérülésektől megóvja, ezért óvatosan fogja meg a vergődő állat fejét, hogy ne a földhöz ütődjék. Roham után gondoskodni kell arról, hogy a kutya egy-két órát nyugodtan pihenhessen. Helyes, ha a betegség miatt állatorvoshoz fordulunk, aki megfelelő gyógyszeres kezeléssel a rohamok számát esetleg csökkenteni tudja.
