Pireneusi hegyikutya
Pireneusi hegyikutya
(Chien des Pyrénées). Francia fajta; ősi pásztorkutya, azok közé a hatalmas termetű, zord, kemény ebek közé tartozik, amelyek a különböző népvándorlások során kerültek Ázsiából Európába. Egyik legközelebbi rokona a magyar » kuvasz. Eredetileg a nyájat őrizte; megbízhatóan, hatékonyan védte a háziállatokat a farkasoktól, a medvéktől és a tolvajoktól. Régi történeti forrásokból kiderült, hogy valamikor Franciaország DK-i részén ~k őrizték a várakat is. A francia és az angol hadseregben ugyancsak alkalmazták ezeket a bátor, vakmerő, rendkívül megbízható kutyákat. Őrző-védő munkára, szolgálati célra fölöttébb alkalmasak.
Feje hatalmas, mackós, de rendkívül arányos, megnyerő, koponyája domború. Szemei meglehetősen közel ülnek egymáshoz. Orrtükre fekete, fogazata hatalmas. Füle kicsi, lelóg; oldalt a koponyájához simul. Háta erőteljes, mellkasa mély, legalább a könyökéig ér, hasa enyhén felhúzott. Végtagjai egyenesek, oszlopszerűek, mancsa nagy, boltozatos. Hosszú, lelógó farkát dús szőrzet borítja. Szőrzete meglehetősen hosszú, tömött, szinte selymes; a leghosszabb a nyakán és a farkán; színe hófehér v. fehér, sárgásbarna foltokkal a fejen, a fülön, valamint a farok tövén. A kanok marmagassága 70-80, a szukáké 65-72 cm; testtömege 45-55 kg.
Pireneusi kutya
