a [2]
a [2] [á] főnév a-t, a-ja [át, ája] (zene)
1. A C-dúr hangsor hatodik, az a-moll hangsor első hangja. Normál a: a hangszerek hangolásának alaphangja, amelynek rezgésszáma másodpercenként 440; kamarahang; A-dúr: az a alaphangról kiinduló dúr hangsor v. az e hangsorra épülő hangnem; a-moll: az a alaphangról kiinduló moll hangsor v. az e hangsorra épülő hangnem.
2. Ennek a hangnak írott v. nyomtatott jele, jelölése. Nem a-t írtál.
3. <Hangszeren> az a hang megszólaltatására való billentyű (pl. zongorán) v. hely (pl. hegedű húrján). Keresd meg az a-kat a zongorán! Nem a-t fogott.
